Nőgyógyászat

Mit vizsgál a nőgyógyász szakorvos?

A rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat kiemelten fontos preventív jellegű vizsgálat, melynek elsődleges célja bizonyos, szexuális úton terjedő fertőzések, illetve a rák megelőző állapotainak időbeni felismerése, diagnosztizálása. A nőgyógyászati vizsgálat a méh, a petefészkek és az emlők vizsgálatából, valamint méhnyak szűrésből (citológia) áll. Az évi rendszerességgel elvégzendő nőgyógyászati szűrővizsgálaton kívül a páciens akkor keres fel nőgyógyász szakorvost, ha nőgyógyászati jellegű problémai vannak (pl. rendszertelen menstruációs ciklus, alhasi görcsök, emlő elváltozások, stb.), vagy várandós.

Kérjen időpontot!

Kollégáink minden kérdésre választ adnak!

Milyen tünetekkel forduljak nőgyógyászhoz?

  • Vérzészavar esetén
  • A menstruáció során fellépő tünetek (fájdalom, erős hasi görcs, ájulás, rendszertelen ciklus) esetén
  • Hormonális változások okozta panaszokkal (hajhullás, fokozott szőrnövekedés, bőrelváltozások, acne, fokozott súlygyarapodás a fogamzásgátló szedésének időtartama alatt, hőhullámok, ritmuszavarok, krónikus fáradtság a változó korban)
  • Emlő elváltozásokkal (fájdalom, váladékozás, csomó vagy göb tapintása az emlőben, hónaljban, a mell formájának megváltozása, a mellbimbó tartós behúzódása, az emlő bőrének megváltozása esetén)
  • Ha a szeméremtest viszket, ég, hólyagos elváltozások, szemölcsök találhatóak rajta, a nagyajkakban csomó, duzzanat tapintható
  • Amennyiben a hüvely ég, viszket, megváltozik a folyás színe, szaga, állaga
  • Fájdalmas szexuális együttlét esetén, ha kellemetlen vizelési ingert érez együttlét után
  • Ismeretlen eredetű alhasi és medencetáji fájdalom, görcsök esetén

Általános nőgyógyászati vizsgálat részei

Nőgyógyász

A nőgyógyászati vizsgálat menete

Emlő vizsgálat

A tapintásos emlővizsgálat során a nőgyógyász a mell, valamint a hónalj tájékon található eltéréseket vizsgálja. A mellek áttapintását csak a páciens kérésére végzi el a szakorvos. Abban az esetben, ha elváltozást tapasztal, ultrahang vizsgálatot, illetve mammográfiás vizsgálatot javasol.

Méhnyakrák szűrés

A  méhnyakrák szűrés (cytologia) során a hüvely feltárását követően, a nőgyógyász a méhszáj felszínéről, valamint a méhnyakcsatorna kezdeti szakaszáról sejtvételi eszköz segítségével váladék mintát (kenetet) vesz, melyet egy tárgylemezre visz fel.

A kapott sejtmintát a későbbiekben a citopatológus szakember mikroszkópos vizsgálatnak veti alá, majd kiértékeli. Az esetleges kóros állapotokra a kenetben található hámsejtek elváltozásaiból lehet következtetni.

Kolposzkópia

kolposzkóp egy fénykibocsátó és nagyító rendszer, mely a test és az élő szövet egyes részeinek többszörös (általában 5-30-szoros) nagyítására alkalmas.

Amennyiben a méhnyakrák szűrés eredménye elváltozást mutat, a nőgyógyász szakorvos kolposzkópos vizsgálatot is végez. Ennek során a feltáró lapoccal eltartott hüvelyfalak lehetővé teszik a méhnyak láthatóságát. Maga a vizsgálat fájdalommentes, és a hüvely feltárását követően mindössze néhány percet vesz igénybe. Az ecetsavval érintett méhnyak felszínén a hámeltérések kontrasztosabbá, jól kivehetővé válnak.

Hüvelyi ultrahang

A hüvelyi ultrahang  a méh elhelyezkedéséről, nagyságáról, szerkezetéről ad pontos képet. A nőgyógyász szakorvos a vizsgálat során a zselével bevont vizsgálófejet finoman becsúsztatja a hüvelybe. A fej mozgatásával a teljes kismedence láthatóvá válik.

Mi az a méhnyakrák?

A méhnyakrák az emlőrák után a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos női betegség. Főként 30-40 éves kor között fordul elő, de az utóbbi időben a fiatalabb korosztályt is egyre inkább érinti. Magyarországon évente 1000-nél több betegséget diagnosztizálnak. Sajnálatos módon a betegek többsége korábban soha nem vett részt szűrővizsgálaton.

A méhnyakrák sokáig tünetmentes, panaszokat általában későn okoz. A rendellenes vérezgetés és szokatlan folyás felhívhatják a figyelmet a betegségre. A szűrés során, még a panaszok megjelenése előtt találhatunk olyan elváltozásokat, melyek rákmegelőző állapotra vagy korai rákra utalnak. A korai stádiumban lévő rákos megbetegedések közel száz százalékban gyógyíthatók. Ha a betegség már kifejlődött, a komplex kezelés annál hatásosabb, minél korábban került diagnosztizálásra.

A méh szerepe és felépítése

A női reproduktív rendszer igen bonyolult. A női szerv petesejteket termel és  hordoz, ugyanakkor képes táplálni és védeni a fejlődő magzatot.

A méh (uterus) három részre különíthető el: hüvely, méhnyak és maga a méh. Szerepe szerint befogadja a megtermékenyített petét, hogy a magzat kifejlődjön, majd a kilencedik hónap környékén megszülessen. Továbbá táplálja a fejlődő magzatot. Amikor a magzat eléri a megfelelő fejlettségi szintet, izomfalának összehúzódásaival segíti elő annak világra jöttét, megszületését.

A méh fordított körte alakú szerv, mely a kismedencében helyezkedik el. Falát nagyrészt tömör simaizom alkotja. Hossza 7-8 cm, szélessége mintegy 5 cm. Súlyát tekintve 30-120 grammot nyom. Azon nők esetében akik már szültek, mérete valamivel nagyobb.

A petefészek belső elválasztású mirigy, páros szerv. Mandula nagyságú, mely a nemi érettség eléréséig nyugalomban van, majd női ivarsejteket, tüszőhormonokat és sárgatest hormonokat kezd el termelni. Működése körülbelül 28 naponként változik. Funkciója a változó korban megszűnik.

A méh felépítése - Medicover Magánkórház
A méh felépítése - Medicover Magánkórház
Kérjük töltse ki űrlapunkat!
 
close-link
Laborcsomag árkalkulátor
 
1
1
1

Amennyiben az elvégzett laborvizsgálatok térítési díjának összege nem haladja meg a 4 000 Ft-ot,
akkor minimális 4 000 Ft vizsgálati díjat számítunk fel.


ÖsszesenFt
close-link