Kardiológia

A kardiológia a belgyógyászat azon szakága, mely a szív – és érrendszeri betegségekkel foglalkozik. A terület specialistái a kardiológusok.

Tekintve, hogy a szív és érrendszeri megbetegedések a leggyakoribb halálozási okok közé sorolhatók, 45 év felett már preventív célból, panasz esetén azonban sürgősen javasolt kardiológushoz fordulni.

A kardiológus feladatai közé tartozik a ritmuszavarok, az érelmeszesedés okozta koszorúér-betegségek, a szívbillentyű zavarok, valamint a szívelégtelenség diagnosztizálása és kezelése, és a vérzsír eltérések korrigálása.

Hol vehető igénybe a vizsgálat? Válasszon Klinikát!

Kérjen időpontot!

Kollégáink minden kérdésre választ adnak!

Üzenjen nekünk!

Ügyfélszolgálatunk készséggel válaszol!

Milyen tünetek esetén ajánlott felkeresni kardiológia szakrendelést?

A kardiológia szakrendelést az alábbi tünetek észlelése esetén javasolt mielőbb felkeresni:

  • A szokásosnál erősebb szívdobogás
  • Nehézlégzés
  • Lábdagadás
  • Mellkasi fájdalom, szívtáji nyomás
  • Bizonytalan eredetű mellkasi panaszok
  • Szédülés, gyengeség illetve eszméletvesztés
  • Magas vagy alacsony vérnyomás

Kardiológiai betegségek

A kardiológia az alábbi betegségek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik:

  • magas vérnyomás
  • koszorúér betegségek
  • szívritmus zavarok (arrhythmia): pitvarfibrilláció, tachycardia, bradycardia
  • szívelégtelenség
  • szerzett vagy vele született billentyűhibák, billentyű elégtelenség (insuffitientia), aorta szűkület (stenosis), mitrális billentyű beboltosulása (mitralis prolapsus)
  • veleszületett szívbetegségek
  • szív gyulladásos betegségei – szívizom, szívburok, szívbelhártya gyulladás.
Kardiológia

A kardiológiai vizsgálat menete

A kardiológiai vizsgálat a panaszok és a korábbi betegségek figyelembevételével az anamnézis felállításával kezdődik. Ezt követi a beteg pulzusának, valamint vérnyomásának mérése. A kardiológus végül sztetoszkóppal hallgatja meg a szív működése közben keletkező szívhangokat. Az elsődleges fizikális vizsgálatok eredménye alapján további, specifikus diagnosztikai vizsgálatokat rendelhet el a pontos diagnózis felállításához.

Kardiológiai diagnosztikai vizsgálatok

EKG (Elektrokardiográfia)

Minden kardiológia szakrendelés alapvető és elmaradhatatlan vizsgálata az EKG vizsgálat. Az EKG a szívműködést (szívverést) kísérő elektromos tevékenységről, változásokról ad képet. Az EKG-görbét papíron vagy monitoron jeleníti meg a készülék. A vizsgálat fájdalommentes és mellékhatások nélküli.

Terheléses EKG

A vizsgálattal azt ellenőrzi az orvos, hogy fizikai terhelésre milyen módon reagál a szív. A terheléses EKG során a karra egy vérnyomásmérőt helyeznek, a testre pedig elektródákat. A vizsgálat során a páciens “kerékpározik”. Az orvos a vizsgálat előtt meghatározza az elérendő percenkénti pulzusszámot és fokozatosan terheli a pácienst.

Echocardiográfia (szív ultrahang)

Az echocardiográfia a nem invazív kardiológiai diagnosztika egyik legfontosabb módszere. Ez a képalkotó eljárás az ultrahang alkalmazásán alapul, ennek segítségével állít elő mozgóképet a dobogó szívről. Az echocardiográfia a szív és a nagy erek anatómiájának felderítése mellett alkalmas a bal kamra működésének megítélésére is. Segítségével nem csak a bal kamra működése vizsgálható meg, hanem a szívburokban lévő folyadék, a szívben lévő tumorok, thrombusok vagy egyéb elváltozások is kimutathatók.

ABPM (24 órás vérnyomásmérés)

A 24 órás vérnyomásmérés (ABPM) során a páciens kap egy készüléket, ami egy teljes napon át, bizonyos időközönként automatikusan méri és rögzíti a vér erek falára gyakorolt nyomását. A mérések alatt a páciens a napi megszokott tevékenységeit folytathatja. Az orvos kérheti, hogy az ABPM vizsgálat ideje alatt vezessen eseménynaplót, amibe azt kell beírnia, hogy a vizsgálat 24 órája alatt mikor érte nagyobb stressz, mikor volt bármilyen panasza, mikor végzett megterhelő fizikai munkát.

Holter (24 órás EKG vizsgálat)

A Holter készülék egy kisrádióhoz hasonló doboz, mely a szívből érkező elektromos jeleket rögzíti. A beteg mellkasára a megfelelő helyekre egyszer használatos öntapadós elektródát rögzítenek, amihez a vezetékek kapcsolódnak. Férfiaknál, ha szükséges a pontos mérés érdekében a tappancsok helyén a szőrt leborotválják. A készüléket egy nyakba vagy derékövre akasztható hordozható tokban kell viselni és 24 órán keresztül nem szabad levenni, valamint víz sem érheti.

Szív MR

A kardiovaszkuláris mágneses rezonancia (szív MR) vizsgálat erős mágneses teret, rádiófrekvenciás hullámokat, valamint egy nagy teljesítményű számítógépet használ, hogy nagyon részletes képeket készítsen a szív különböző részeiről (szívüregek, szívbillentyűk, szívizom, szívburok) és annak környezetéről.

Stressz szív MR

stressz szív MR vizsgálat egy speciális szív MR vizsgálat, melynek során a szív nyugalomban történő teljes és részletes vizsgálata mellett rövid idejű, 5-6 perces gyógyszeres (adenozin) terhelés mellett is készülnek felvételek.

Az adenozin stressz szív MR vizsgálat egyike azon vizsgálatoknak, amelyek segítségével non-invazív (seb ejtését nem igénylő) módon képesek a koszorúér-betegséget megbízhatóan diagnosztizálni.

Hogyan működik a szív és a keringés?

A szív a mellkasban, a szegycsont mögött, annak elülső, alsó részén, a mellkas középvonaltól kissé balra helyezkedik el. Szívizomrostokból épül fel, mely akaratunktól függetlenül folyamatos, erőteljes összehúzódásokra képes, azonban idegi és hormonális hatások következtében az összehúzódások gyakorisága alkalmazkodik a változó megterhelésekhez. Nagysága a testtömeggel megközelítően arányos, átlagosan 4 gramm/testsúly kilogramm. Egészséges felnőtteknél átlagos mérete 250-350 gramm.

A szív felépítését tekintve egy izmos falú, összetett üregrendszerű tömlő. Két pitvarból (atrium) és két kamrából (ventriculus) áll, ahol a pitvarok fogadják be a vénákból érkező vért, a kamrák pedig tovább pumpálják az artériákba.

Az artériák és a vénák szerkezetileg is eltérnek egymástól, mivel más-más irányban áramlik bennük a vér. Az artériákon keresztül a szívtől a perifériák felé áramlik, a vénákon át pedig visszafelé, a perifériák felől érkezik a szívhez.

Az artériák kötőszövete rugalmas rostokból felépülő tömött rostos kötőszövet, a vénák vékonyabbak és kevésbé rugalmas falúak, viszont a bennük lévő zsebes billentyűk segítik a vér áramlását.

Az emberi szívfelépítése - Medicover Magánkórház
Kérjük töltse ki űrlapunkat!
 
close-link
Laborcsomag árkalkulátor
 
[bt_cc id="5924"]
close-link