Skip to content Skip to footer

  +36 1 465 3100      +36 1 465 3131      kapcsolat@medicover.hu

Könyök alagút szindróma műtét, Cubitalis alagút felszabadító műtét

A könyök alagút felszabadító műtét a könyök (cubitalis) alagút szindróma kezelésére szolgáló beavatkozás, melynek során a megvastagodott szalagrendszert átmetszik, felszabadítva ezzel a megduzzadt inak nyomása alól a nervus ulnaris ideget.

Mi az alagút szindróma?

Azokat a kórképeket, melyekben a test izmai, szalagjai, csontjai által alkotott hasadékban lévő idegek nyomás alá kerülnek, alagút szindrómának nevezzük. Ilyen esetekben az inak valamilyen okból kifolyólag megduzzadnak, leszorítva ezzel az alattuk futó idegeket, mely zsibbadást vagy fájdalomérzetet vált ki az érintett végtagon.

Leggyakrabban a kéztőnél alakul ki, de megjelenhet a könyökben, a kar beidegzését biztosító karfonat körül, a lágyékhajlatban, a térd alatt, és a lábháton is.

Kérjen időpontot!

Kollégáink minden kérdésre választ adnak!

Üzenjen nekünk!

Ügyfélszolgálatunk készséggel válaszol!

Hogyan alakul ki a könyök alagút szindróma?

Alagút szindróma esetén valamilyen okból kifolyólag szűkület alakul ki a lefutó ideg mellett, ami nyomás alá helyezi azt. Könyök (cubitalis) alagút szindrómáról akkor beszélünk, ha a könyöktájon szűk, csontos csatornában haladó nervus ulnaris leszorítás alá kerül. Az ideget a könyöknél több behatás is érheti, itt fordul át a felkarról az alkarra, a könyök hajlítása és nyújtása során pedig fokozottabban ki van téve megnyúlásnak is.

Az ideget körülvevő lágyrészek megduzzadását több ok is előidézheti. Leggyakrabban a könyököt ért sérülés, vagy csontkinövés felelős a szindróma kialakulásáért, de a sok könyöklés, a könyök tartós behajlítása, írás, vagy a túlzott mobil használat hatására is elnyomódhatnak a perifériás idegek.

Szisztémás betegségek, mint a pajzsmirigy működési zavara, rheumatoid arthritis, vagy a cukorbetegség szintén társulhatnak cubitalis alagút szindrómával.

Leggyakrabban a fiatal felnőtteknél, valamint középkorúaknál alakul ki, férfiaknál és nőknél megegyező arányban. Előfordulása megerőltető fizikai munkát végzőknél, sportolóknál gyakoribb.

Könyök alagút szindróma teszt

Mik a könyök (cubitalis) alagút szindróma tünetei?

A könyök alagút szindróma tünetei két fő csoportra oszthatók. Mivel az ulnaris ideg kevert ideg, érző és motoros rostokat egyaránt tartalmaz, ezért a tünetek egyik csoportját az érzékeléssel kapcsolatos panaszok alkotják, mint a zsibbadás, érzéskiesés, fájdalom a gyűrűs és kis ujjban, vagy a villanyozó érzés a könyök enyhe ütésének hatására. A tünetek másik csoportja a kéz egyes izmainak működési zavara: a kéz belső kisizmai sorvadhatnak, a beteg a kezét ügyetlenebbnek, finom mozgásait sutábbnak érzi, kisujját sem jól hajlítani, sem a gyűrűsujja mellé szorosan zárni nem képes.

A könyök általában duzzadt, nyomásra érzékeny, különösen az ulnaris ideg mentén, mozgásterjedelme beszűkül.

A tünetek eleinte éjszaka jelentkeznek, a betegség előrehaladtával azonban nap közben is megjelenhetnek bizonyos tevékenységek végzése során.

Hogyan diagnosztizálható a könyök alagút szindróma?

Az alagút szindróma diagnózisát általában ortopéd szakorvos végzi. A panaszok és a kórelőzmény ismeretében könyök alagút szindróma gyanúja esetén a szakorvos specifikus fizikális vizsgálatot végez, mely alátámasztja a diagnózist.

Mivel a könyök alagút szindróma is, hasonló tünetekkel jár, mint amit más elváltozások is kiválthatnak (pl. porckorongsérv, keringési rendszer betegségei), a pontos diagnózishoz a fizikális vizsgálat mellett egy speciális vizsgálatra, az ún. ENG (electroneurographiás) vizsgálatra is szükség van. Ezzel a vizsgálattal mérhető, hogy a perifériás idegek milyen sebességgel viszik az ingerületet. Az elszorított ideg ingerületvezető képessége jelentősen csökken.

A diagnózis felállításához javasolt röntgen vizsgálat is, ami a tünetek hátterében lévő, esetleges csontszerkezeti eltéréseket, töréseket kimutatja, illetve egyes esetekben az idegi ultrahang vizsgálat (neurosonographia) válhat szükségessé.

Hogyan diagnosztizálható a kéztő alagút szindróma?

Hogyan kezelhető a könyök alagút szindróma?

A könyök alagút szindróma kezelése először konzervatív (nem műtéti) módon történik. A kéz és a könyök tehermentesítése, a könyök félig hajlított helyzetű éjszakai sínezése csökkentheti a csatornán belüli duzzanatot, több helyet hagyva az idegnek. Súlyosabb esetekben, kiegészítésként nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése, vagy a cubitalis csatornába juttatott gyógyszerek szintén mérsékelhetik a csatornán belüli duzzanatot.

Ezen kívül elérhető a szindróma műtéti kezelése is, melyet kézsebész szakorvos végez. A műtét biztosítja a leggyorsabb és legeredményesebb kezelést.

Mikor indokolt a műtéti beavatkozás?

Ha a konzervatív kezelés nem vezet eredményre, vagy a közepesnél erősebb fokú az idegvezetési sebesség csökkenése, a műtéti megoldás javasolt.

Mi történik a műtét során?

A műtétet megelőző konzultáció során ortopéd szakorvosa részletes tájékoztatást ad a műtétet megelőző szükséges vizsgálatokról, valamint a műtét menetéről és annak kockázatairól.

A könyök alagút felszabadítás egynapos sebészeti beavatkozás keretében történik.

A műtét altatásban, vagy helyi érzéstelenítés mellett történik. A könyök csatorna felszabadító műtét során a kézsebész az idegre gyakorolt nyomást a csatorna tetejét alkotó heges szalag átvágásával szünteti meg.

A beavatkozás során az inakat körülvevő gyulladásos szövetszaporulatot is eltávolítják, majd a keletkezett sebet pár öltéssel összevarrják.

Könyök alagút szindróma műtét
Kézsebészet

Milyen veszélyei lehetnek a műtétnek?

Mint minden orvosi beavatkozásnak, így a könyök alagút felszabadításnak is lehetnek veszélyei és szövődményei. Igen ritkán, de előfordulhat a műtéti terület gyulladása, fertőződése, valamint a környező anatómiai képletek sérülése: inak, izmok, erek, illetve magának, az ulnaris idegnek a sérülése. Ilyenkor enyhébb esetekben gyógyszeres kezelés, súlyosabb esetekben ismételt műtét is szükséges lehet.

Mire számíthatok a műtét után?

A steril, műtőben felhelyezett kötést másnap cserélni kell. Ha a kötés nem sérül, szövődménymentes esetben a varratszedésig nem szükséges további kötözés. A varratok a műtétet követő 10. nap után kerülnek eltávolításra.  A könyök, kéz, a csukló és az ujjak könnyű tornája már a 2. naptól ajánlott.

A műtét után a bőrmetszés körüli hegérzékenység néhány hétig, esetleg hónapig fennállhat.

A zsibbadás és fájdalom egyénenként különböző gyorsasággal múlhat el a műtétet követő pár napban.  A szorítóerő visszatérése, a zsibbadás teljes elmúlása, valamint a kéz eredeti aktivitásának helyreállása azonban hónapokat is igénybe vehet, melyet személyre szabott gyógytornával gyorsabbá tehetünk.

Medicover Egészségpénztáron keresztül szolgáltatásaink akár 20% adó-, és további 10% egyedi kedvezménnyel vehetők igénybe!
Részletek >>

Könyök alagút szindróma műtét, Cubitalis alagút felszabadító műtét - Medicover
Elérhetőségek

Üzenjen nekünk!

close-link