Skip to content Skip to footer

  +36 1 465 3100      +36 1 465 3131      kapcsolat@medicover.hu

Csontsűrűség mérés, ODM

A csontsűrűség mérés vizsgálat (oszteodenzitometria, röviden ODM) a csontok ásványianyag-tartalmának mérésére szolgál.

A vizsgálat elvégzése akkor javasolt, ha csontritkulás gyanúja merül fel, illetve az alkalmazott terápia hatékonyságát szeretnénk nyomon követni.

Hol vehető igénybe a vizsgálat? Válasszon Klinikát!

Kérjen időpontot!

Kollégáink minden kérdésre választ adnak!

Üzenjen nekünk!

Ügyfélszolgálatunk készséggel válaszol!

Mit kell tudni a csontok felépítéséről?

Mit kell tudni a csontok felépítéséről?

Az emberi test csontváza 206 változatos formájú és nagyságú csontból áll, ami testünk súlyának nagyjából 20%-át teszi ki. A csontokat csontszövet építi fel, melynek 40%-a víz, a fennmaradó 60%-ot pedig szilárd alkotórészek adják. Ezek aránya 60-70%-ban szervetlen (kalcium, magnézium, alkáli sók stb.) állomány és 30-40%-ban szerves (osteokollagén rostok, osteocalcin) alkotórész. A szerves alkotórészek biztosítják a csontok rugalmasságát, a szervetlenek pedig azok merevségét, ellenállóságát. Emiatt a legellenállóbb szövettípus a szervezetben.

A csontszövetben található sejttípusok közt megkülönböztetünk csontképző (osteoblast), csont (osteocyta) és csontfaló (osteoclast) sejteket.

A csontok képződése már az embrionális szakaszban elindul, először a szerves, majd a szervetlen állomány alakul ki. Gyermekkorban a csontképző sejtek építik a csontszövetet, melyben a szivacsos állomány szerkezete az élet során a terhelésnek megfelelően újra és újra átrendeződhet. Ebben a csontfaló sejteknek is nélkülözhetetlen szerepe van. A csontok végleges állományukat 25-30 éves korra érik el. A felnőtt ember szervezetében a két sejttípus aktivitása egyensúlyban van, azaz a csonttömeg változatlan. A maximális csonttömeg elérése után megkezdődik a csökkenés, a csontfaló sejtek elkezdik pusztítani a csontállományt, ami által fokozatosan csökken a csonttömeg.

Mi a csontritkulás?

A csontritkulás egy olyan anyagcsere betegség, amelyben a csontokat építő és bontó szakasz közötti összhang felbomlik és ennek következtében csontképződés lelassul, leépülése fokozódik, ezért a csontozat mennyisége csökken, az összetétele pedig romlik. A csontokat felépítő csontgerendák vastagsága lecsökken és a gerendák közötti távolság megnő.

A betegség a változókori hormonszint változás miatt nőknél jóval gyakoribb, mint férfiaknál, továbbá növelheti a kialakulás kockázatát az alacsony calcium bevitel, az alacsony testsúly, a dohányzás és a mozgás szegény életmód, pajzsmirigy túlműködése és egyéb hormonális problémák.

A csontveszteség mindkét nemnél az ötvenes években kezdődik, azután a nőknél gyorsabb ütemben folytatódik, mint a férfiaknál. A nők életük során csontozatuk úgynevezett kérgi rétegének 35%-át, míg a szerkezeti tartók 50%-át vesztik el.

A csontritkulás tünetei sokszor nem tűnnek fel a betegnek, szinte észrevétlenül alakul ki és az első csonttörésnél derül rá fény. A „lappangási idő” alatt intő jel lehet a fáradtság, a terhelésre fellépő fájdalom, a testmagasság csökkenése, a háti görbület. A későbbiekben azonban vezető tünet lehet a fájdalom, ami a könnyen kialakuló csonttörés, vagy a láthatatlan csontgerenda törés következményeként jelentkezik, valamint az erősödő hát és derékfájdalom. Leggyakoribbak a csigolyák, a combnyak és a csukló törése. Előrehaladott esetben a járás is bizonytalanná válik.

Mi a csontritkulás?
Milyen esetekben javasolt a csontsűrűség mérés?

Milyen esetekben javasolt a csontsűrűség mérés?

Az alábbi esetekben célszerű csontsűrűség mérést végezni:

  • Ha fent leírtak alapján magas a csontritkulás kockázata
  • Nőknél változó korba lépés után
  • Osteoporosisra jellemző panaszok megléte esetén: ha a beteg csontfájdalomra, hátfájásra panaszkodik, illetve gyakran szenved csonttörést
  • Ha felmerül az oszteomalácia (csontlágyulás) gyanúja
  • Egyes csontritkulásra hajlamosító kórképek megléte esetében: cukorbetegség, a pajzsmirigy alulműködése, a parathormon elválasztásának zavara, vagy vesebetegségek esetében.
  • Trauma nélküli csonttörés esetén
  • A csontritkulásban szenvedő páciensek állapotának és a terápia sikerének nyomon követésére.

Hogyan történik a csontsűrűség mérés?

A csont sűrűségét az úgynevezett oszteodenzitometriás (ODM) vizsgálat segítségével mérhetjük meg. Az eljárás lényege, hogy a készülék által kibocsátott röntgensugarakat a csontok elnyelik, ami alapján következtetni lehet azok összetételére. Ahol nagyobb tömegű a csont, ott jobban elnyeli a sugárzást, ahol azonban ritkább, kisebb tömegű, jóval kevesebb energiát nyel el.

A csontsűrűség vizsgálat a Medicover Alkotás Point Klinikán történik, Lunar DPX-MD+ típusú ODM készülékkel. A mérés röntgenvizsgálathoz hasonló, a beteg a vizsgálat során a hátán fekszik, amíg a gép felvételeket készít a teljes testről, vagy a szakorvos által kért régióról.

A vizsgálat gyors, alacsony sugárterhelés mellett nagyjából 20 percet vesz igénybe és teljesen fájdalommentes.

Az áthaladás után megjelenő, megmaradó sugármennyiség alapján számítógép határozza meg a BMD értéket, azaz az ásványi csontsűrűséget (BMD, bone mineral density). Az érték függ a beteg nemétől és korától, ezért az adatokat a számítógép a benne lévő adatbázis alapján az azonos korú és nemű népesség átlagértékéhez hasonlítja és statisztikailag kiértékeli.

A T-score értéke az optimális csonttömeg átlagértékétől mért eltérést mutatja, mely egyúttal arányos a csonttörés kockázatával is. Ha a T-score -1,0 feletti értéket mutat, az érték a normális tartományba esik. Csontritkulásról  -2,5-ös T-érték esetén és ez alatt beszélünk. A lelet további két adatot is tartalmaz: az S-score megmutatja a mért és az átlag magyar normális fiatalkori csúcs-csonttömeg viszonyát, a Z-score pedig a mért csonttömeg és a korban hozzáillő normál magyar csontérték viszonyát.

Fontos tudni, hogy korábban törést szenvedett csonton nem javasolt mérést végezni, illetve az esetlegesen beültetett fém implantátumokról mindenképpen tájékoztassa kezelőorvosát és a vizsgálatot végző operátort is.

Mi a teendő a vizsgálat után?

Az ODM vizsgálati eredménye megmutatja, hogy van-e csontállomány-vesztés vagy csontritkulásra utaló jel, de a folyamat okának tisztázásához laboratóriumi vér- és vizeletvizsgálatok is szükségesek. A vizsgálaton kapott lelettel javasoljuk, keresse fel a vizsgálatot javasló reumatológus szakorvost, aki szükség esetén további vizsgálatokat, illetve a megfelelő terápiát fogja javasolni.

Csontsűrűség mérés, ODM - Medicover
Elérhetőségek

Üzenjen nekünk!

close-link