Laparoszkópos mióma eltávolítás
A laparoszkópos mióma eltávolítás egy minimálisan invazív műtéti eljárás, melynek során a hasfalon minimális bemetszéseket ejtve távolítják el a méhfalban vagy a méhfal felszínén kialakult miómát.
Mi az a mióma?
A mióma a méh tömegét alkotó simaizom sejtek burjánzásából kialakuló simaizom daganat, mely a méh különböző részein alakulhat ki. Jóindulatú elváltozás, melynek kialakulása hormonális változásokkal, a szervezetben jelenlévő ösztrogén mennyiségével függ össze. A magasabb ösztrogénszint elősegítheti a miómák növekedését, a hormon csökkenése esetén pedig a göbök mérete is csökkenhet.
A kialakult mióma göb méretét tekintve lehet pár milliméter, de akár emberi ököl nagyságúra is megnőhet. A mióma mérete azonban nem mindig áll arányban az okozott tünetekkel.
Mik a mióma kialakulásának okai?
A mióma kialakulásának kockázatát jelentősen növeli, ha felborul a szervezet hormonháztartásának egyensúlya. Ha nem működnek megfelelően a hormontermelő mirigyek, a pajzsmirigy, vagy a petefészek, az jelentősen növelheti a mióma kialakulásának lehetőségét. Ösztrogén dominancia (a progeszteron és az ösztrogén egyensúlyának felborulása) szintén előidézhet miómát. Ezen kívül örökletes hajlamra, vitamin – és ásványianyag hiányra, illetve stresszre vagy egyéb lelki okokra egyaránt visszavezethető kialakulása.
A miómák elhelyezkedésük alapján 3 csoportba sorolhatók, melyek ennek okán más-más panaszokat okoznak, valamint az elhelyezkedés miatt különböző eljárással is gyógyíthatók. Ezeket az alábbi táblázatban foglaltunk össze:
Intramurális mióma | Szubszerózus mióma | Szubmukózus mióma | |
Elhelyezkedés | méhfalban | méh felszínén | méh üregében |
Okozott panaszok | vérzési rendellenesség, elhúzódó, görcsös vérzés, csökkenhet a teherbe esés lehetősége | nyomhatja a környező szerveket (végbél, húgyhólyag, medencecsont), melynek következménye vizelési és székelési panaszok, valamint deréktáji fájdalom lehet | méh üregét torzíthatja, csökken a teherbe esés lehetősége, növeli a meddőség és a vetélés esélyét. |
Gyógyítás módja | Laparoszkópos mióma eltávolítás | Laparoszkópos mióma eltávolítás | Hiszteroszkópos mióma eltávolítás |
Mikor indokolt a beavatkozás?
Gyakran előfordul, hogy a miómák semmilyen tünetet nem okoznak, ez esetben is javasolt azonban a folyamatos, fél évenkénti ellenőrzés, hogy az esetleges változások még időben, a komolyabb panaszok megjelenése előtt kezelhetőek legyenek.
Ha a mióma mérete vagy elhelyezkedése miatt komoly panaszokat okoz, vagy túl gyorsan növekszik, szükségessé válhat a mióma sebészi eltávolítása.
A beavatkozás történhet hagyományos, nyitott hasi műtét, vagy minimálisan invazív laparoszkópos (has tükrözéses), vagy hiszeteroszkópos (méhtükrözéses) műtét útján. Szakorvosaink előnyben részesítik a minimálisan invazív technikákat.
A méh üregében elhelyezkedő miómákat hiszteroszkópos beavatkozással, a méhfalban vagy a méh külső felszínén elhelyezkedő, hasüreg felé türemkedő göböket laparoszkópos eljárással távolítják el.
A műtét elmaradásának veszélye a daganat további növekedése, valamint a panaszok (fájdalom, meddőség, vérzészavar) fennmaradása.
Hogyan történik a laparoszkópos mióma eltávolítás?
Amennyiben javasolt a laparoszkópos mióma eltávolítás, a műtét előtt a szakorvos ultrahangos vizsgálat során pontos „térképet” készít a göbök elhelyezkedéséről a méhben, amely a műtét alatti precíz feltárást segíti majd.
A laparoszkópos eljárás előnye, hogy így elkerülhető a has nagyobb megterhelést jelentő hagyományos megnyitása, csökkenthető a későbbiekben esetlegesen keletkező összenövések mértéke, valamint gyorsabb a műtét utáni felépülés.
A műtét altatásban történik. Az operáció során a hasüreget szén-dioxid gázzal töltik fel, amire a feltáráshoz van szükség. Az orvos 4 darab, 5-10 mm széles bemetszést ejt a hasfalon, melyeken keresztül bevezeti a mikrosebészeti és optikai eszközöket. Az eltávolítás során először a méhfalat nyitja meg a mióma felett, a göböt kiágyazza, majd speciális eszközzel feldarabolva távolítja el a hasüregből. A méh sebét öltésekkel egyesíti, végül zárja a hasfalon ejtett bemetszéseket is. A műtét időtartama a göbök méretétől, számától és elhelyezkedésétől függ.
Milyen kockázatai vannak a laparoszkópos mióma eltávolításnak?
A laparoszkópia a betegek túlnyomó többségében komplikáció mentes. Nemzetközi vizsgálatok adatai alapján a komolyabb szövődmények gyakorisága nem haladja meg az 1-2%-ot.
A mióma eltávolításával kapcsolatos vérveszteség miatt az esetek 5-15%-ában vérátömlesztés (transzfúzió) szükséges lehet. Hirtelen jelentkező nagyobb vérzés, illetve egyéb súlyos szövődmény fellépése (bél-, ér-, húgyhólyag-, húgyvezeték sérülés) esetén a has hagyományos megnyitása válhat szükségessé.
Amennyiben a göb eltávolítása során a méh ürege is megnyílik a műtét alatt antibiotikum kezelést kezdünk, amit a műtét után is folytatni kell.
A méh sebéhez hasüregi képletek tapadhatnak ki (összenövés), ami a későbbiek során alhasi fájdalmat okozhat.
A műtét után vállalt terhesség során nagyon ritkán előfordulhat a méh spontán megrepedése a terhesség második vagy harmadik harmadában. A méhen végzett műtét miatt gyakrabban történik császármetszés a következő szülés során.
A kockázati tényezők egyénenként eltérőek, ezért minden korábbi betegésgről, műtétről, esetleges műtéti szövődményről, és gyógyszerérzékenységről feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát, így a laparoszkópos mióma eltávolító műtét kockázata minimálisra csökkenthető.
Mennyi idő a teljes gyógyulás?
A laparoszkópos mióma eltávolítás műtét után javasolt kórházi tartózkodás átlagosan 2-3 nap, melynek hosszát a gyógyulás függvényében a szakorvos határozza meg. Varratszedés a beavatkozás után 1 héttel történik. A műtét utáni lábadozás és felépülés átlagos hossza 2-4 hét, mely időtartam alatt kímélő életmód javasolt.