Szemészet

Miért fontos a szemészeti vizsgálat?

A szemészet a látásproblémák (rövid- és távollátás, színtévesztés) mellett gyulladásos és egyéb szembetegségek diagnosztizálásával és kezelésével is foglalkozik. A rendszeres szemészeti kontroll panaszmentesség esetén is javasolt, mivel a szemészeti szűrés fényt deríthet olyan, később súlyos problémákat okozó elváltozásokra is, amelyek még nem okoznak problémákat.

Szemészeti szakrendelésünkön felkészült szakorvosaink a szűrővizsgálatok (látásélesség-vizsgálat, színlátás vizsgálat, mikroszkópos szemvizsgálat)  mellett, szükség esetén ambuláns szemészeti kisműtéteket (árpa, atheroma, fibroma és egyéb elváltozások kimetszése, kúszóhártya eltávolítás, kétoldali felső szemhéjplasztika, alsó szemhéj befordulásának illetve kifordulásának kezelése) is végeznek.

Kérjen időpontot!

Kollégáink minden kérdésre választ adnak!

Üzenjen nekünk!

Ügyfélszolgálatunk készséggel válaszol!

Szemészet

Milyen tünetekkel forduljunk szemészhez?

  • Látásromlás esetén
  • Homályos látás esetén
  • Szemgolyó fájdalma esetén
  • Bevörösödött, gyulladt szem
  • Duzzanat a szem környékén
  • Rendszeres szemszárazság esetén

Szemészeti szakorvosi vizsgálat

A rendszeres szemészeti vizsgálat kiemelten fontos, mert az időben felfedezett betegségek kezelésével megelőzhetők az olyan későbbi, súlyosabb szövődmények is, mint a látásromlás kialakulása. A felnőtt járóbeteg ellátás mellett 7 éves kortól gyermekeket is fogadunk szakrendeléseinken.

A szemészeti magánrendelés során az alábbi vizsgálatokra kerülhet sor:

  • Szem mikroszkópos vizsgálata (réslámpával)
  • Szemfenék vizsgálat (szükség esetén pupillatágításban)
  • Látásélesség vizsgálat Kettesy-táblával
  • Közeli látásélesség vizsgálata Csapody-táblával
Szemészet
Látótér vizsgálat - Medicover Magánkórház

Szemészeink szükség esetén az alábbi, Klinikánkon is elérhető diagnosztikai vizsgálatokat rendelhetik el:

  • Látótér vizsgálat:
    A szemészeti szakrendelésen indikált vizsgálat segítségével azt a látótér területet határozzuk meg, amelyet a páciens egyenesen tartott, mozdulatlan fej és szemtartás mellett egyszerre lát.
  • Optikai koherencia tomográfiás vizsgálat (OCT):
    Képzett szakembereink a fejlett OCT szemészeti diagnosztikus, optikai elven működő eszköz segítségével a szemfenék képleteiben (ideghártya, látóideg és sárgafolt) keletkezett elváltozásokat vizsgálják, amelyek a látásélességre lehetnek befolyással.

Indokolt esetben az alábbi diagnosztikai vizsgálatokra is sor kerülhet:

  • Szemnyomás mérése applanációs vagy non-contact tonométerrel
  • Exophtalmus mérése Hertel-féle exophtalmométerrel:
    A vizsgálat segítségével  a szemgolyók kidülledésének mértékét tudjuk megállapítani
  • Binokuláris látás vizsgálat Lang-teszttel:
    A vizsgálat annak meghatározásában segít, hogy a két szem milyen pontossággal alkotja meg a külvilágból érzékelt képeket, és ezeket milyen mértékben képes az agy felé továbbítani.
Non-Contact Tonométer
Non-Contact Tonométer

Melyek a leggyakoribb szembetegségek?

Rövidlátás

A rövidlátás, azaz miópia akkor jelentkezik, amikor a szemtengely hosszabb az ideálisnál. Ilyenkor a szembe jutó fénysugarak az ideghártya előtt találkoznak. A rövidlátó csak a közeli tárgyakat látja élesen. A rövidlátás mértéke dioptriában (enyhe rövidlátás: maximum -3 dioptria, közepes mértékű rövidlátás: -3-tól -9 dioptriáig, nagyfokú rövidlátás: -9 dioptria fölött) mérhető. A rövidlátás szemüveggel vagy kontaktlencsével, egyes esetekben műtéti úton javítható.

Távollátás

A távollátás (hiperópia) esetében a szemgolyó mérete az átlagosnál kisebb. A távollátó személy a távoli tárgyakat élesen látja, míg a közelieket a szem átlagosnál kisebb fénytörő ereje miatt homályosan. Ez a fénytörési hiba szemüveggel, kontaktlencsével vagy műtéti úton korrigálható.

Astigmatizmus

Az úgynevezett torzlátás (astigmatizms) akkor jelentkezik, amikor a szaruhártya görbületi hibája áll fenn. A gyenge látóélesség szemüveggel, kontaktlencsével is kezelhető vagy súlyosabb esetben műtéti úton is korrigálható.

Szürkehályog

A szürkehályog, más néven cataracta a szemlencse részleges, vagy teljes elszürkülését jelenti. A szürkehályog az évek során fokozatosan kialakuló látásromlással járó betegség, mely fájdalommentes és az öregedési folyamat része. A betegség legjellemzőbb tünetei a homályos látás, az elhalványuló színek, rossz éjszakai látás, érzékenység az éles fényekre, illetve az egyik szem eltakarásakor jelentkező kettős látás. Kezelése klinikánkon szürkehályog eltávolító műtét segítségével történik. A műlencse beültetése teljesen fájdalommentes, minimális kockázattal járó beavatkozás.

Árpa

Az árpa a szem környékén található mirigyek gyulladása. A szemhéj belső felületén lévő mirigyek gyulladása a belső árpa (Hordeolum iternum), a szemhéj külső felületén található mirigyek gyulladása pedig a külső árpa (Hordeolum externum). Abban az esetben, ha gyógyszeres kezeléssel nem gyógyul, műtéti úton kezeljük.

Atheroma

A kásadaganat (atheroma) jóindulatú elváltozás, melyet a faggyúmirigyek kivezető csövének elzáródása okoz. Az elzáródás következményeként a felhalmozódott kásás állagú faggyú kitágítja a mirigytömlőt. Eltávolítását tokjával együtt végezzük.

Ciszta

A ciszta egy vízzel teli hólyag, mely vékony tokkal rendelkezik és a szemhéj bőre, valamint a kötőhártya alatt egyaránt előfordulhat. Jóindulatú, esztétikailag azonban zavaró lehet. A ciszta eltávolítása ebben az esetben javasolt.

Fibroma

Jóindulatú elváltozás (sejtburjánzás). A szemhéjon található fibroma inkább esztétikailag zavaró. Eltávolítása sebészi kimetszéssel történik.

Kötőhártya gyulladás

A kötőhártya a szem fehérjét és a szem belső oldalát borító átlátszó, vékony szövet. A kötőhártya gyulladás tünete a vörös, gyulladt, égő, könnyező szem. A gyulladást okozhatja vírusos vagy bakteriális fertőzés, illetve allergiás reakció is. Típusai szerint megkülönböztetünk egymástól fertőző, illetve nem fertőző kötőhártya gyulladást. A nem fertőző gyulladás többnyire valamilyen, a szemet ingerlő környezeti tényezőnek (pl. huzat, füst, száraz levegő, vagy valamilyen allergén anyag) köszönhetően alakul ki. A fertőző kötőhártya gyulladást a nyálkahártyán megtelepedő vírusok vagy (staphylococcus, streptococcus és pneumococcus) baktériumok idézik elő. Kezelése történhet antibiotikum szemcseppel, vagy egyéb gyulladáscsökkentő cseppek segítségével. Kiemelten fontos ilyenkor a szem dörzsölésének, irritálásának kerülése.

Kúszóhártya

A kúszóhártya, vagy kúszóhólyag a szaruhártyára ráhúzódó kötőhártya. Leginkább az orr felőli régióban fordul elő és többnyire kétoldali. Előfordul, hogy maga az elváltozás és környezete is fokozottan érágassá, vörössé válik. Ilyenkor még csak esztétikai panaszt okoz. Előrehaladott állapotban a szaruhártya centrumát is eléri, ekkor már  látásromlást okoz. Eltávolítása műtéti úton történik. A beavatkozás során a szaruhártyáról leválasztjuk a kóros kötőhártyát.

A szem felépítése

A szem páros látószerv. Védelmét a szemhéjak, valamint a kötőhártya biztosítja. Az átlátszó szaruhártya (cornea) és a fehér ínhártya (sclera) kifejezetten erős szöveti felépítésű. A szaruhártya mögött a szemcsarnokon át a szivárványhártya (írisz) található. Ez adja szemünk színét pigmenttartalmának függvényében. Középső kerek nyílása a szembogár, azaz pupilla. Ezen keresztül hatolnak be a fénysugarak a szembe, amelyek a szemlencsén (lens cristallina) átjutva a retinán, a látóhártyán képeződnek le. Ehhez azonban először át kell hatolniuk a szemgolyó jelentős részét kitöltő üvegtesten (corpus vitreum) is. A látási információkat a látóideg a retinából a központi idegrendszerbe közvetíti.

Kérjük töltse ki űrlapunkat!
 
close-link
Laborcsomag árkalkulátor
 
[bt_cc id="5924"]
close-link
 











 
close-link