Szemészet

Miért fontos a szemészeti vizsgálat?

A szemészet egyik legfőbb feladata, hogy segítségével a szemész megítélje a látáskorrekció szükségességét, azaz hogy indokolt-e kontaktlencse vagy szemüveg viselése. A rendszeres szemészeti kontroll tünetmentes állapotban is javasolt, mert a szemészeti szűrés fényt deríthet olyan, később súlyos problémákat okozó elváltozásokra is, melyek még nem okoznak panaszokat. A vizsgálat bizonyos életszakaszokban is elengedhetetlenül fontos, amikor a panaszmentesség ellenére is kialakulhatnak bizonyos szembetegségek (pl. zöldhályog).

Milyen tünetekkel forduljunk szemészhez?

  • Ha a korábbihoz képest romlott a látásunk
  • Homályos látás esetén
  • Amennyiben valamilyen eltérést tapasztalunk a szemünkön
  • Szemgolyó fájdalom esetén
  • Abban az esetben, ha szemünk huzamosabb ideje piros, vagy vörös
  • Gyulladt szem, vagy szem környéki duzzanat megjelenésekor
  • Gyakori könnyezés fennállása esetén
  • Kettős látásnál
  • Fényérzékenység miatt
  • Szaruhártya elszíneződés esetében
Szemészet

Szemészeti szakorvosi vizsgálat

A szemészeti vizsgálat azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek kezelésével megelőzhetők későbbi súlyosabb szövődmények, adott esetben a látásromlás kialakulása. A szemészeti magánrendelés során az alábbi vizsgálatokra kerülhet sor:

  • Látásélesség vizsgálat Kettesy-táblával
  • Látótér vizsgálat
  • Optikai koherencia tomográfiás vizsgálat (OCT)
  • Közeli látásélesség vizsgálata Csapody-táblával
  • Szem mikroszkópos vizsgálata (réslámpával)
  • Szemfenékvizsgálat (sz.e. pupillatágításban)
  • Szükség esetén automata refraktometria (computeres dioptriamérés)

A szem felépítése

A szem ínhártyából, érhártyából, retinából, két kamrából (elülső szemkamra, üvegtest), szivárványhártyából, pupillából, illetve lencséből áll. Az ínhártya a szem külső, rostos, kemény rétege. Az ínhártya  elülső része a szaruhártya, amely nem rendelkezik saját vérellátással. A szaruhártyát táplálja az elülső kamrai folyadék.

A retina és az ínhártya között található az érhártya, melynek hajszálerei az ínhártyát táplálják. Az elülső szemkamrában a csarnokvíz található, amely a pupillán keresztül a szivárványhártya mögül áramlik előre. Amennyiben áramlása akadályozott, a belső nyomás a szemben megemelkedik, ami a zöld hályog tüneteinek megjelenéséhez vezet.

A szem tömegének közel egyharmadát az üvegtest alkotja. A benne lévő folyadék szintén csarnokvíz. A szaruhártya mögött és a szemlencse előtt található, pigmentben dús szivárványhártya (írisz) határozza meg szemünk színét. A pupilla mozgásait a benne található izmok összehúzódása váltja ki.

A szivárványhártya közepén található fekete terület a pupilla, melynek élettani szerepe, hogy a szembe jutó fény mennyiségét szabályozza, ezzel védve a retinát. Erős fényre szűkül, félhomályban tágul. A szemlencse a szivárványhártya mögött helyezkedik el. Szemünk a szemlencse révén képes fókuszálni.

Melyek a leggyakoribb szembetegségek?

Rövidlátás

A rövidlátás, azaz miópia akkor jelentkezik, amikor a lencse felszíne vagy a szaruhártya a kelleténél jóval domborúbb, illetve a szemtengely hosszabb az ideálisnál. Ilyenkor a szembe hatoló fénysugarak az ideghártya előtt találkoznak és a beeső fény túl erősen törik. A rövidlátó csak a közeli tárgyakat látja élesen.  A rövidlátás mértéke dioptriában (enyhe rövidlátás: maximum 3 dioptria, közepes mértékű rövidlátás: 3-6 dioptria, erős rövidlátás: 6 dioptria fölött) mérhető. A rövidlátás szemüveggel vagy kontaktlencsével, egyes esetekben műtéti úton javítható.

Távollátás

A távollátás (hiperópia) esetében a szemgolyó mérete az átlagosnál kisebb, tengelye pedig  24 mm-nél rövidebb. A távollátó személy a távoli tárgyakat élesen látja, míg a közelieket a szem átlagosnál kisebb fénytörő ereje miatt homályosan. Ez a fénytörési hiba szemüveggel, kontaktlencsével vagy műtéti úton korrigálható.

Szemtengelyferdülés

A szem tengelye az optikai tengely, amely a bejövő fény útjában található. Szemtengelyferdülés akkor fordul elő, amikor a két szem nézővonala nem párhuzamos. A szemtengelyferdülés lehet befelé vagy kifelé forduló. A keresztezett szemgolyók, a szemfáradás, a fényérzékenység, valamint a koordinálatlan szemmozgások illetve a látás – és mélységélesség zavara egyaránt a szemtengelyferdülés tünete. Kezelése történhet szemüveggel úgy, hogy közben a megfelelően működő szemre tapaszt helyeznek annak érdekében, hogy a tompalátó szem megtanuljon fixálni és megerősödjön. A szemizmok műtéti helyreállítása abban az esetben szükséges, ha a korábbi kezelések nem vezettek eredményre.

Szürkehályog

A szürkehályog, más néven cataracta a szemlencse részleges, vagy teljes elszürkülését jelenti. A szürkehályog az évek során fokozatosan kialakuló látásromlással járó betegség, mely fájdalommentes és az öregedési folyamat része. A betegség legjellemzőbb tünetei a homályos látás, az elhalványuló színek, rossz éjszakai látás, érzékenység az éles fényekre, illetve az egyik szem eltakarásakor jelentkező kettős látás. Kezelése klinikánkon szürkehályog eltávolító műtét segítségével történik. A műlencse beültetése teljesen fájdalommentes, minimális kockázattal járó beavatkozás.

Árpa

Az árpa a szem környékén található mirigyek gyulladása. A szemhéj belső felületén lévő mirigyek gyulladása a belső árpa (Hordeolum iternum), a szemhéj külső felületén található mirigyek gyulladása pedig a külső árpa (Hordeolum externum). Abban az esetben, ha gyógyszeres kezeléssel nem gyógyul, műtéti úton kezeljük.

Atheroma

A kásadaganat (atheroma) jóindulatú elváltozás, melyet a faggyúmirigyek kivezető csövének elzáródása okoz. Az elzáródás következményeként a felhalmozódott kásás állagú faggyú kitágítja a mirigytömlőt. Eltávolítását tokjával együtt végezzük.

Ciszta

A ciszta egy vízzel teli hólyag, mely vékony tokkal rendelkezik és a szemhéj bőre, valamint a kötőhártya alatt egyaránt előfordulhat. Jóindulatú, esztétikailag azonban zavaró lehet. A ciszta eltávolítás ekkor javasolt.

Fibroma

Jóindulatú elváltozás (sejtburjánzás). A szemhéjon található fibroma inkább esztétikailag zavaró. Eltávolítása sebészi kimetszéssel történik.

Kötőhártya gyulladás

A kötőhártya a szem fehérjét és a szem belső oldalát borító átlátszó, vékony szövet. A kötőhártya gyulladás tünete a vörös, gyulladt, égő, könnyező szem. A gyulladást okozhatja vírusos vagy bakteriális fertőzés, illetve allergiás reakció is. Típusai szerint megkülönböztetünk egymástól fertőző, illetve nem fertőző kötőhártya gyulladást. A nem fertőző gyulladás többnyire valamilyen, a szemet ingerlő környezeti tényezőnek (pl. huzat, füst, száraz levegő, vagy valamilyen allergén anyag) köszönhetően alakul ki. A fertőző kötőhártya gyulladást a nyálkahártyán megtelepedő vírusok vagy (staphylococcus, streptococcus és pneumococcus) baktériumok idézik elő. Kezelése történhet antibiotikum szemcseppel, vagy egyéb gyulladáscsökkentő cseppek segítségével. Kiemelten fontos ilyenkor a szem dörzsölésének, irritálásának kerülése.

Kúszóhártya

A kúszóhártya, vagy kúszóhólyag a szaruhártyára ráhúzódó kötőhártya. Leginkább az orr felőli régióban fordul elő és többnyire kétoldali. Fejből, testből és nyakból áll. Előfordul, hogy maga az elváltozás és környezete is fokozottan érágassá, vörössé válik. Ilyenkor még csak esztétikai panaszt okoz. Előrehaladott állapotban a szaruhártya centrumát is eléri, ekkor már  látásromlást okoz. Eltávolítása műtéti úton történik. A beavatkozás során a szaruhártyáról leválasztjuk a kóros kötőhártyát.

CLOSE
CLOSE