Szemészet

Miért fontos a szemészeti vizsgálat?

A szemészet egyik legfőbb feladata, hogy segítségével a szemész megítélje a látáskorrekció szükségességét, azaz hogy indokolt-e kontaktlencse vagy szemüveg viselése. A rendszeres szemészeti kontroll tünetmentes állapotban is javasolt, mert a szemészeti szűrés fényt deríthet olyan, később súlyos problémákat okozó elváltozásokra is, melyek még nem okoznak panaszokat. A vizsgálat bizonyos életszakaszokban is elengedhetetlenül fontos, amikor a panaszmentesség ellenére is kialakulhatnak bizonyos szembetegségek (pl. zöldhályog).

Kérjen időpontot!

Kollégáink minden kérdésre választ adnak!

Szemészet

Milyen tünetekkel forduljunk szemészhez?

  • Ha a korábbihoz képest romlott a látásunk
  • Homályos látás esetén
  • Amennyiben valamilyen eltérést tapasztalunk a szemünkön
  • Szemgolyó fájdalom esetén
  • Abban az esetben, ha szemünk huzamosabb ideje piros, vagy vörös
  • Gyulladt szem, vagy szem környéki duzzanat megjelenésekor

Szemészeti szakorvosi vizsgálat

A szemészeti vizsgálat azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek kezelésével megelőzhetők későbbi súlyosabb szövődmények, adott esetben a látásromlás kialakulása. A felnőtt járóbeteg ellátás mellett gyermekeket is fogadunk szakrendeléseinken, és már 7 éves kortól fogadják szemész szakorvosaink a kis pácienseket.

A szemészeti magánrendelés során az alábbi vizsgálatokra kerülhet sor:

  • Szem mikroszkópos vizsgálata (réslámpával)
  • Szemfenékvizsgálat (sz.e. pupillatágításban)
  • Látásélesség vizsgálat Kettesy-táblával
  • Közeli látásélesség vizsgálata Csapody-táblával
  • Szükség esetén automata refraktometria (computeres dioptriamérés)
Szemészet
Látótér vizsgálat - Medicover Magánkórház

Szemészeink szükség esetén a következő diagnosztikai eljárásokat rendelhetik el, amelyek elérhetőek Klinikánkon:

  • Látótér vizsgálat:
    A szemészeti szakrendelésen indikált vizsgálat segítségével (és a Octopus 900 Primeter fejlett szemészeti diagnosztikai eszközzel) azt a látótér területet határozzuk meg, amelyet a páciens egyenesen tartott, mozdulatlan fej és szemtartás mellett egyszerre lát.
  • Optikai koherencia tomográfiás vizsgálat (OCT):
    Képzett szakembereink a fejlett OCT szemészeti diagnosztikus, optikai elven működő eszköz segítségével a szemfenék képleteiben (ideghártya, látóideg és sárgafolt) keletkezett elváltozásokat vizsgálják, amelyek a látóélességre lehetnek befolyással.

Indokolt esetben az alábbi diagnosztikai vizsgálatokra is sor kerülhet:

  • Szemnyomás mérése applanációs vagy non-contact tonométerrel
  • Exophtalmus mérése Hertel-féle exophtalmométerrel:
    A vizsgálat segítségével  a szemgolyók kidülledésének mértékét tudjuk megállapítani, amelyek a szemgolyók nagyfokú kidülledéséért felelhetnek.
  • Binokuláris látás vizsgálat Lang-teszttel:
    A vizsgálat annak meghatározásában segít, hogy a két szem milyen pontossággal alkotja meg a külvilágból érzékelt képeket, és ezeket milyen mértékben képes az agy felé továbbítani.
Non-Contact Tonométer
Non-Contact Tonométer

Melyek a leggyakoribb szembetegségek?

Rövidlátás

A rövidlátás, azaz miópia akkor jelentkezik, amikor a szemtengely hosszabb az ideálisnál. Ilyenkor a szembe jutó fénysugarak az ideghártya előtt találkoznak. A rövidlátó csak a közeli tárgyakat látja élesen. A rövidlátás mértéke dioptriában (enyhe rövidlátás: maximum -3 dioptria, közepes fokú rövidlátás: -3 – -9 dioptria, nagyfokú rövidlátás: -9 dioptria fölött) mérhető. A rövidlátás szemüveggel vagy kontaktlencsével, egyes esetekben műtéti úton javítható.

Távollátás

A távollátás (hiperópia) esetében a szemgolyó mérete az átlagosnál kisebb. A távollátó személy a távoli tárgyakat élesen látja, míg a közelieket a szem átlagosnál kisebb fénytörő ereje miatt homályosan. Ez a fénytörési hiba szemüveggel, kontaktlencsével vagy műtéti úton korrigálható.

Szürkehályog

A szürkehályog, más néven cataracta a szemlencse részleges, vagy teljes elszürkülését jelenti. A szürkehályog az évek során fokozatosan kialakuló látásromlással járó betegség, mely fájdalommentes és az öregedési folyamat része. A betegség legjellemzőbb tünetei a homályos látás, az elhalványuló színek, rossz éjszakai látás, érzékenység az éles fényekre, illetve az egyik szem eltakarásakor jelentkező kettős látás. Kezelése klinikánkon szürkehályog eltávolító műtét segítségével történik. A műlencse beültetése teljesen fájdalommentes, minimális kockázattal járó beavatkozás.

Árpa

Az árpa a szem környékén található mirigyek gyulladása. A szemhéj belső felületén lévő mirigyek gyulladása a belső árpa (Hordeolum iternum), a szemhéj külső felületén található mirigyek gyulladása pedig a külső árpa (Hordeolum externum). Abban az esetben, ha gyógyszeres kezeléssel nem gyógyul, műtéti úton kezeljük.

Atheroma

A kásadaganat (atheroma) jóindulatú elváltozás, melyet a faggyúmirigyek kivezető csövének elzáródása okoz. Az elzáródás következményeként a felhalmozódott kásás állagú faggyú kitágítja a mirigytömlőt. Eltávolítását tokjával együtt végezzük.

Ciszta

A ciszta egy vízzel teli hólyag, mely vékony tokkal rendelkezik és a szemhéj bőre, valamint a kötőhártya alatt egyaránt előfordulhat. Jóindulatú, esztétikailag azonban zavaró lehet. A ciszta eltávolítás ekkor javasolt.

Fibroma

Jóindulatú elváltozás (sejtburjánzás). A szemhéjon található fibroma inkább esztétikailag zavaró. Eltávolítása sebészi kimetszéssel történik.

Kötőhártya gyulladás

A kötőhártya a szem fehérjét és a szem belső oldalát borító átlátszó, vékony szövet. A kötőhártya gyulladás tünete a vörös, gyulladt, égő, könnyező szem. A gyulladást okozhatja vírusos vagy bakteriális fertőzés, illetve allergiás reakció is. Típusai szerint megkülönböztetünk egymástól fertőző, illetve nem fertőző kötőhártya gyulladást. A nem fertőző gyulladás többnyire valamilyen, a szemet ingerlő környezeti tényezőnek (pl. huzat, füst, száraz levegő, vagy valamilyen allergén anyag) köszönhetően alakul ki. A fertőző kötőhártya gyulladást a nyálkahártyán megtelepedő vírusok vagy (staphylococcus, streptococcus és pneumococcus) baktériumok idézik elő. Kezelése történhet antibiotikum szemcseppel, vagy egyéb gyulladáscsökkentő cseppek segítségével. Kiemelten fontos ilyenkor a szem dörzsölésének, irritálásának kerülése.

Kúszóhártya

A kúszóhártya, vagy kúszóhólyag a szaruhártyára ráhúzódó kötőhártya. Leginkább az orr felőli régióban fordul elő és többnyire kétoldali. Előfordul, hogy maga az elváltozás és környezete is fokozottan érágassá, vörössé válik. Ilyenkor még csak esztétikai panaszt okoz. Előrehaladott állapotban a szaruhártya centrumát is eléri, ekkor már  látásromlást okoz. Eltávolítása műtéti úton történik. A beavatkozás során a szaruhártyáról leválasztjuk a kóros kötőhártyát.

A szem felépítése

A szem páros látószerv. Védelmét a szemhéjak és a kötőhártya biztosítja. Az átlátszó szaruhártya (cornea) és a fehér ínhártya (sclera) meglehetősen erős szöveti felépítésű. A szaruhártya mögött a szemcsarnokon át a szivárványhártyát (írisz) látjuk. Ez adja szemünk színét pigmenttartalmától függően. Középső kerek nyílása a szembogár, azaz pupilla. Itt jutnak be a fénysugarak a szembe, amelyek a szemlencsén (lens cristallina) átjutva a retinán, a látóhártyán képeződnek le. Ehhez előbb azonban átjutnak a szemgolyó nagy részét kitöltő üvegtesten (corpus vitreum) is. A szemból kilépő látóideg (nervus opticus) az agyba közvetíti látásunkat.

A szem anatómiája - Medicover Magánkórház
A szem anatómiája - Medicover Magánkórház
Kérjük töltse ki űrlapunkat!
 
close-link
Laborcsomag árkalkulátor
 
1
1
1

Amennyiben az elvégzett laborvizsgálatok térítési díjának összege nem haladja meg a 4 000 Ft-ot,
akkor minimális 4 000 Ft vizsgálati díjat számítunk fel.


ÖsszesenFt
close-link