Komplex emlődiagnosztika
Magyarországon a nők körében kialakuló leggyakoribb daganattípus az emlőrák, évente közel 7000 új esetet diagnosztizálnak. Az emlőrák előfordulása esetén az életkor az egyik kiemelt rizikó tényező: az 50 év feletti korcsoport esetén 100.000 főre 150 megbetegedés jut.
A komplex emlőszűrés lehetőséget ad arra, hogy a folyamat idejében – még a tumort megelőző állapotban – vagy az igen korai, néhány mm-es invazív (a környező szövetekre átterjedő) daganat stádiumában felismerhető legyen. A korán felismert elváltozás és az idejében elkezdett kezelés életet menthet, (több, mint 90 %-os teljes gyógyulásra van esély) ugyanis az 1 cm alatti emlődaganatok esetében ritkábban találunk nyirokcsomó áttétet, és jóval kisebb valószínűség mellett alakulnak ki távoli áttétek is.
Milyen esetben ajánlott a komplex emlődiagnosztika?
Az emlő rendszeres, fizikális (áttapintásos) önvizsgálatnak az elvégzése minden korosztály számára javasolt, ám 40 éves kor felett ajánlott részt venni rendszeres emlőszűrő (mammográfiás) vizsgálaton is.
A mellrák kialakulását ugyanis több rizikófaktor is befolyásolja, melyek közül az egyik legfontosabb a kor. Az életkor előrehaladtával az ösztrogén hormon szintje is változik a szervezetben, ami az emlő daganatok nagy részének kialakulásában játszik fontos szerepet. További kockázatot jelent az elhízás, korábbi sugárkezelés, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, illetve, ha a családban már előfordult emlőrákos megbetegedés is. 40 éves kor felett ezen rizikó tényezők bármelyike esetén javasolt panaszmentesen is részt venni 2 évente emlőszűrésen.
A komplex emlődiagnosztika vizsgálat (vagy klinikai emlődiagnosztika) elvégzése panaszok esetén, illetve abban az esetben szükséges, ha az emlőszűrés keretében végzett mammográfiás vizsgálat pozitív vagy kétes eredményt ad. A komplex emlővizsgálat célja, hogy a kiegészítő vizsgálatok segítségével pontos képet adjon az elváltozásról.
Komplex emlővizsgálatot orvosi indikációval javasolt végezni, írásos orvosi javaslat mellett.
Milyen vizsgálatokat foglal magában a komplex emlődiagnosztika?
A komplex emlődiagnosztika keretében végzett vizsgálatokat több tényező is befolyásolhatja: a klinikai kérdés, az emlő mérete és szerkezete, valamint a páciens életkora. Az elvégzendő vizsgálatokat ezek pontos ismeretében határozza meg a radiológus szakorvos.
Az életkort figyelembe véve a protokoll az alábbi vizsgálatok elvégzését javasolja diagnosztikus (komplex) emlővizsgálat keretében:
| 35 éves kor felett | 35 éves kor alatt |
| fizikális vizsgálat | fizikális vizsgálat |
| mammográfia vagy tomoszintézis | emlő ultrahang |
| emlő ultrahang | magas rizikó, nagyméretű emlő, illetve egyedi esetekben mammográfia vagy tomoszintézis |
| szükség esetén mintavétel (biopszia) | szükség esetén mintavétel (biopszia) |
| szükség esetén emlő MR vizsgálat | szükség esetén emlő MR vizsgálat |
Hogyan zajlik a komplex emlődiagnosztika?
A komplex emlődiagnosztika keretében végzett vizsgálatok során a páciens több szakemberrel, emlődiagnosztikai szakasszisztenssel és radiológus szakorvossal is találkozik.
Első lépésként, a kórelőzmény felvétele és a rizikófaktorok feltérképezése után fizikális vizsgálat történik, melyet általában szakasszisztens végez.
A fizikális vizsgálat során a szakasszisztens először megtekinti az emlők formáját, nagyságát, az emlő bőrét, valamint a mellbimbók állapotát, leengedett, majd felemelt karral. Ezután körkörös mozdulatokkal áttapintja a mellet, valamint a hónalj árkot, mindkét karpozíció esetén.
Ezt követően kerül sor az emlők röntgenvizsgálatára, a mammográfiás vizsgálatra. A mammográfia alacsony sugárterhelés mellett végzett röntgenvizsgálat, ami a direkt digitális technológiának köszönhetően ismételt vizsgálat esetén is biztonsággal alkalmazható. A vizsgálat során a melleket a röntgen felületre helyezve, kompressziót alkalmazva, két szögből, alacsony energiájú ionizáló sugárzás mellett készülnek a felvételek. A vizsgálat fájdalommentes, a mellek összenyomásából adódóan azonban, egyéni érzékenység függvényében, járhat némi kellemetlenséggel.
A mammográfiánál korszerűbb eljárást jelent az emlőszerkezet vizsgálatában a tomoszintézis. A vizsgálat során rétegfelvételek szintéziséből kapunk milliméter pontos képet az emlőről, így a rejtőzködő elváltozások sűrű emlőszövet esetén is könnyebben felfedezhetők.
Tapintható, körülírt elváltozás, denz, bonyolult mammográfiás szerkezetű, vagy operált, implantált emlő esetén, illetve magas rizikó mellett emlő ultrahang vizsgálat is történik a mammográfiát követően. 30 év alatti nők esetében a fizikális vizsgálatot követően kerül sor a vizsgálatra.
Az emlő ultrahang vizsgálat teljesen fájdalommentes: a radiológus szakorvos vizsgálófej segítségével a mell és az axillák szöveteire irányítja az ultrahang hullámokat, a visszaverődő hullámok segítségével pedig pontos képet kap az elváltozásról.
Segítségével elkülöníthetők a szöveti jellegű, illetve cisztás elváltozások, ábrázolhatók a kóros (gyulladt vagy daganatos) tejcsatornák, nyirokerek, hegesedések, folyadékgyülemek (vérömleny, műtét utáni seroma, tályog).
A radiológus szakorvos a leletek alapján javasolhat mintavételt (biopszia) is. A mintavétel minden esetben, akár tapintható az elváltozás, akár nem, képalkotó módszer alkalmazása mellett történik. Ha ultrahang segítségével jól látható az elváltozás, ultrahang-vezérelt mintavétel javasolt. Nem tapintható, ultrahang segítségével nem azonosítható, illetve nem biztosan jóindulatú elváltozás esetén mammográfia vezérelt, sztereotaxiás mintavétel történik.
A biopszia típusát minden esetben a radiológus határozza meg a talált elváltozás ismeretében. A mintavétel módja lehet ciszta esetén punkció (a folyadék leszívása), citológiai mintavétel (sejtek leválasztása tűszúrással), core biopszia (szövethenger kimetszése tűvel), vagy vákuum-asszisztált biopszia (szövethenger kimetszése nagyobb átmérőjű tűvel, vákuumos mintavevő eszköz segítségével).
Ha egyik fenti módszer sem ad egyértelmű választ minden kérdésre, emlő MR vizsgálat segíthet a diagnózis pontosításában. Szűrés jelleggel csak a magas rizikójú nők számára javasolt. Az emlő implantátumok sérüléseinek kizárására vagy bizonyítására elsődlegesen választandó vizsgáló módszer.
A komplex emlődiagnosztikai vizsgálatok során kapott leleteket radiológus szakorvos értékeli ki.
