Könyök alagút szindróma műtét, Cubitalis alagút felszabadító műtét

A könyök alagút felszabadító műtét a könyök (cubitalis) alagút szindróma kezelésére szolgáló beavatkozás, melynek során a megvastagodott szalagrendszert átmetszik, felszabadítva ezzel a megduzzadt inak nyomása alól a nervus ulnaris ideget.

Alagút szindróma esetén valamilyen okból kifolyólag szűkület alakul ki a lefutó ideg mellett, ami nyomás alá helyezi azt. Könyök (cubitalis) alagút szindrómáról akkor beszélünk, ha a könyöktájon szűk, csontos csatornában haladó nervus ulnaris leszorítás alá kerül. Az ideget a könyöknél több behatás is érheti, itt fordul át a felkarról az alkarra, a könyök hajlítása és nyújtása során pedig fokozottabban ki van téve megnyúlásnak is.

Az ideget körülvevő lágyrészek megduzzadását több ok is előidézheti. Leggyakrabban a könyököt ért sérülés, vagy csontkinövés felelős a szindróma kialakulásáért, de a sok könyöklés, a könyök tartós behajlítása, írás, vagy a túlzott mobil használat hatására is elnyomódhatnak a perifériás idegek.

Szisztémás betegségek, mint a pajzsmirigy működési zavara, rheumatoid arthritis, vagy a cukorbetegség szintén társulhatnak cubitalis alagút szindrómával.

Leggyakrabban a fiatal felnőtteknél, valamint középkorúaknál alakul ki, férfiaknál és nőknél megegyező arányban. Előfordulása megerőltető fizikai munkát végzőknél, sportolóknál gyakoribb.

A könyök alagút szindróma tünetei két fő csoportra oszthatók. Mivel az ulnaris ideg kevert ideg, érző és motoros rostokat egyaránt tartalmaz, ezért a tünetek egyik csoportját az érzékeléssel kapcsolatos panaszok alkotják, mint a zsibbadás, érzéskiesés, fájdalom a gyűrűs és kis ujjban, vagy a villanyozó érzés a könyök enyhe ütésének hatására. A tünetek másik csoportja a kéz egyes izmainak működési zavara: a kéz belső kisizmai sorvadhatnak, a beteg a kezét ügyetlenebbnek, finom mozgásait sutábbnak érzi, kisujját sem jól hajlítani, sem a gyűrűsujja mellé szorosan zárni nem képes.

A könyök általában duzzadt, nyomásra érzékeny, különösen az ulnaris ideg mentén, mozgásterjedelme beszűkül.

A tünetek eleinte éjszaka jelentkeznek, a betegség előrehaladtával azonban nap közben is megjelenhetnek bizonyos tevékenységek végzése során.

Az alagút szindróma diagnózisát általában ortopéd szakorvos végzi. A panaszok és a kórelőzmény ismeretében könyök alagút szindróma gyanúja esetén a szakorvos specifikus fizikális vizsgálatot végez, mely alátámasztja a diagnózist.

Mivel a könyök alagút szindróma is, hasonló tünetekkel jár, mint amit más elváltozások is kiválthatnak (pl. porckorongsérv, keringési rendszer betegségei), a pontos diagnózishoz a fizikális vizsgálat mellett egy speciális vizsgálatra, az ún. ENG (electroneurographiás) vizsgálatra is szükség van. Ezzel a vizsgálattal mérhető, hogy a perifériás idegek milyen sebességgel viszik az ingerületet. Az elszorított ideg ingerületvezető képessége jelentősen csökken.

A diagnózis felállításához javasolt röntgen vizsgálat is, ami a tünetek hátterében lévő, esetleges csontszerkezeti eltéréseket, töréseket kimutatja, illetve egyes esetekben az idegi ultrahang vizsgálat (neurosonographia) válhat szükségessé.

A könyök alagút szindróma kezelése először konzervatív (nem műtéti) módon történik. A kéz és a könyök tehermentesítése, a könyök félig hajlított helyzetű éjszakai sínezése csökkentheti a csatornán belüli duzzanatot, több helyet hagyva az idegnek. Súlyosabb esetekben, kiegészítésként nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése, vagy a cubitalis csatornába juttatott gyógyszerek szintén mérsékelhetik a csatornán belüli duzzanatot.

Ezen kívül elérhető a szindróma műtéti kezelése is, melyet kézsebész szakorvos végez. A műtét biztosítja a leggyorsabb és legeredményesebb kezelést.

Ha a konzervatív kezelés nem vezet eredményre, vagy a közepesnél erősebb fokú az idegvezetési sebesség csökkenése, a műtéti megoldás javasolt.

A műtétet megelőző konzultáció során ortopéd szakorvosa részletes tájékoztatást ad a műtétet megelőző szükséges vizsgálatokról, valamint a műtét menetéről és annak kockázatairól.

A könyök alagút felszabadítás egynapos sebészeti beavatkozás keretében történik.

A műtét altatásban, vagy helyi érzéstelenítés mellett történik. A könyök csatorna felszabadító műtét során a kézsebész az idegre gyakorolt nyomást a csatorna tetejét alkotó heges szalag átvágásával szünteti meg.

A beavatkozás során az inakat körülvevő gyulladásos szövetszaporulatot is eltávolítják, majd a keletkezett sebet pár öltéssel összevarrják.

Mint minden orvosi beavatkozásnak, így a könyök alagút felszabadításnak is lehetnek veszélyei és szövődményei. Igen ritkán, de előfordulhat a műtéti terület gyulladása, fertőződése, valamint a környező anatómiai képletek sérülése: inak, izmok, erek, illetve magának, az ulnaris idegnek a sérülése. Ilyenkor enyhébb esetekben gyógyszeres kezelés, súlyosabb esetekben ismételt műtét is szükséges lehet.

A steril, műtőben felhelyezett kötést másnap cserélni kell. Ha a kötés nem sérül, szövődménymentes esetben a varratszedésig nem szükséges további kötözés. A varratok a műtétet követő 10. nap után kerülnek eltávolításra.  A könyök, kéz, a csukló és az ujjak könnyű tornája már a 2. naptól ajánlott.

A műtét után a bőrmetszés körüli hegérzékenység néhány hétig, esetleg hónapig fennállhat.

A zsibbadás és fájdalom egyénenként különböző gyorsasággal múlhat el a műtétet követő pár napban.  A szorítóerő visszatérése, a zsibbadás teljes elmúlása, valamint a kéz eredeti aktivitásának helyreállása azonban hónapokat is igénybe vehet, melyet személyre szabott gyógytornával gyorsabbá tehetünk.