A felnőtt lakosság több mint egynegyedét érintő magas vérnyomás napjainkban népbetegségnek számít, mely sokáig nem produkál észlelhető tüneteket. Éppen ezért nagyon fontos a rendszeres vérnyomás mérés. Gyakran előfordul, hogy túl későn hívják fel a betegségre a figyelmet olyan szövődmények, mint a szívbetegségek, vesebetegség, vagy az agyvérzés.

A vérnyomás a keringési rendszerben a vérnek az erek falára gyakorolt nyomása. A magas vérnyomás azt jelenti, hogy az artériák falait túl sok nyomás éri. A vérnyomás mérésekor kapott érték első száma azt a nyomást mutatja, ami a szív összehúzódásakor alakul ki (szisztolés vérnyomás). A második szám a szívverések közti szünetben mérhető nyomást jelenti (diasztolés vérnyomás).
Az ideális vérnyomás 120/80 Hgmm alatt van. 140/90 Hgmm feletti érték magas vérnyomást jelent.

A magas vérnyomás fajtái:

• Elsődleges hipertónia: Ebben az esetben nincs egyértelműen megállapítható ok. Kialakulhat környezeti hatás, genetikai tényező, vagy akár nem megfelelő étkezés, illetve mozgásszegény életmód hatására.
• Másodlagos hipertónia: Valamilyen betegség (pl. vesebetegség, cukorbetegség) következményeként alakulhat ki, de bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet.

Kiváltó oka lehet még:

• Vesebetegség, vese tumor, veseelégtelenség,
• Mellékvese rendellenességei
• Alvási apnoe (súlyos alvászavar, légzési szünetekkel)
• Terhességi toxémia (ritka terhességi betegség)
• Pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy problémák
• Aorta koarktáció (születési rendellenesség, ami az aorta szűkülésével jár)
• Elhízás

A legtöbb esetben sokáig egyáltalán nem észlelhető semmilyen tünet. Nagyon fontos a betegség korai szakaszban történő felismerése, a szövődmények elkerülése miatt. Ennek leghatékonyabb módja a rendszeres vérnyomásmérés.
Ritkán előforduló tünetek: szédülés rohamok, tompa fejfájás, gyakori orrvérzés, nehéz légzés

A vérnyomásmérés elengedhetetlen a diagnosztizáláshoz. A hipertónia megállapítását követően az orvos feladata, hogy meghatározza típusát (elsődleges hipertónia, másodlagos hipertónia) és a lehetséges okokat. Másodlagos hipertónia esetén elsősorban a háttérben álló betegség kezelésére van szükség.

Egyetlen vérnyomásmérés önmagában még nem elegendő a hipertónia megállapításához. A háziorvos több mérést is elvégez egy kijelölt időtartamon (pl. három különálló mérés egy hét alatt, nyugodt körülmények között) belül ahhoz, hogy pontos diagnózist állíthasson fel.
A vizsgálat részeként további kérdéseket tesz fel a páciens kórtörténetével és családi anamnézisével kapcsolatban.

A kezelési mód minden esetben függ a magas vérnyomás súlyosságától, valamint a páciens kórtörténetéből, családi anamnéziséből és életmódjából fakadó rizikó faktoroktól:

• Kismértékű vérnyomás emelkedés: Javaslat: életmód váltás
• Közepesen magas vérnyomás: Általában gyógyszeres kezelés jellemző, életmódváltással
• Kórosan magas vérnyomás: A pácienst kardiológiai vizsgálatnak vetik alá a további kezelések meghatározásához.