Nőgyógyászat

Nőgyógyászati szakrendelést nem csak panasz esetén, hanem szűrés céljából is ajánlott felkeresni. A rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat kiemelten fontos a női egészség megőrzéséhez, melynek elsődleges célja a fertőzések és szervi elváltozások kiszűrése mellett a rák megelőző állapotainak időbeni felismerése.

• Vérzészavar esetén
• A menstruáció során fellépő tünetek (fájdalom, erős hasi görcs, ájulás, rendszertelen ciklus) esetén
• Hormonális változások okozta panaszokkal (hajhullás, fokozott szőrnövekedés, bőrelváltozások, acne, fokozott súlygyarapodás a fogamzásgátló szedésének időtartama alatt, hőhullámok, ritmuszavarok, krónikus fáradtság a változó korban)
• Ha a szeméremtest viszket, ég, hólyagos elváltozások, szemölcsök találhatóak rajta, a nagyajkakban csomó, duzzanat tapintható
• Amennyiben a hüvely ég, viszket, megváltozik a folyás színe, szaga, állaga
• Fájdalmas szexuális együttlét esetén, ha kellemetlen vizelési ingert érez együttlét után
• Ismeretlen eredetű alhasi és medencetáji fájdalom, görcsök esetén
• Emlő elváltozásokkal (fájdalom, váladékozás, csomó vagy göb tapintása az emlőben, hónaljban, a mell formájának megváltozása, a mellbimbó tartós behúzódása, az emlő bőrének megváltozása esetén). Emlő panasz esetén komplex emlődiagnosztika ajánlott, mely magába foglalja a képalkotó vizsgálatokat.

A női problémák okának felderítéshez a legtöbb esetben nőgyógyászati szakvizsgálat mellett laboratóriumi vizsgálatok is szükségesek. Klinikáinkon elérhető laborvizsgálati csomagjainkat úgy állítottuk össze, hogy mind a korai felismerésben, mind a panasz okának feltárásában hatékony segítséget nyújtsanak:

• Első fogamzásgátló tabletta használata előtti laborvizsgálatok
• NIFTY
• Meddőségi laborvizsgálati csomagok
• Női egészségcsomag gyermekvállalás tervezésekor
• Női nemi hormonok laborvizsgálata
• Női változókor hormon laborvizsgálata
• Női/férfi egészség szűrő laborcsomag – 50 év alatt és 50 év felett
• Szexuálisan terjedő betegségek (STD) laboratóriumi tesztjei nőknek nőgyógyászati mintavétellel
• Szexuálisan terjedő betegségek (STD) laboratóriumi tesztjei nőknek és férfiaknak (vérvizsgálat)

A nőgyógyászati vizsgálat során a nőgyógyász szakorvos először kötetlen beszélgetés keretében felveszi a kórelőzményt, ezt követően kerül sor a fizikális vizsgálatra. Ennek során eszközzel (ún. kacsával) feltárja a hüvelyt, majd hüvelyi ultrahang vizsgálatot végez, illetve mintát vesz a méhnyak szűréshez (citológia) .

A vizsgálat során a panasz függvényében sor kerülhet egyéb szűrésekre is, pl. mintavétel a méhnyakról, a hüvelyváladékból a hüvelyváladék kenet mikroszkópos vizsgálatához. Daganat vagy endometriózis gyanú esetén, a belső női nemi szervek kétkezes vizsgálata, azaz a bimanuális vizsgálat is szükséges lehet, melyet egyrészt a hüvely és a has felől, valamint a végbélen keresztül végez a nőgyógyász.

Nőgyógyászati szakvizsgálat keretében az alábbi vizsgálatok elvégzésére kerülhet sor a panasz függvényében:

• Egyéni és családi kórelőzmény felvétele
• Nőgyógyászati ultrahang vizsgálatok
  • hüvelyi ultrahang
  • terhesgondozás keretében terhességi ultrahang
• Méhnyakrák szűrés (cytológia)
• Hüvelyváladék mintavétel
• Fizikális emlővizsgálat áttapintással
• Kolposzkópia (hüvelytükrözés)

Hüvelyi ultrahang

A hüvelyi ultrahang  a méh elhelyezkedéséről, nagyságáról, szerkezetéről ad pontos képet. A nőgyógyász szakorvos a vizsgálat során a zselével bevont vizsgálófejet finoman becsúsztatja a hüvelybe. A fej mozgatásával a teljes kismedence láthatóvá válik.

Emlő vizsgálat

A tapintásos emlővizsgálat során a nőgyógyász a mell, valamint a hónalj tájékon található eltéréseket vizsgálja. A mellek áttapintását csak a páciens kérésére végzi el a szakorvos. Abban az esetben, ha elváltozást tapasztal, ultrahang vizsgálatot, illetve mammográfiás vizsgálatot javasol.

Méhnyakrák szűrés

A  méhnyakrák szűrés (cytologia) során a hüvely feltárását követően, a nőgyógyász a méhszáj felszínéről, valamint a méhnyakcsatorna kezdeti szakaszáról sejtvételi eszköz segítségével váladék mintát (kenetet) vesz, melyet egy tárgylemezre visz fel.

A kapott sejtmintát a későbbiekben a citopatológus szakember mikroszkópos vizsgálatnak veti alá, majd kiértékeli. Az esetleges kóros állapotokra a kenetben található hámsejtek elváltozásaiból lehet következtetni.

Kolposzkópia

A kolposzkóp egy fénykibocsátó és nagyító rendszer, mely a test és az élő szövet egyes részeinek többszörös (általában 5-30-szoros) nagyítására alkalmas.

Amennyiben a méhnyakrák szűrés eredménye elváltozást mutat, a nőgyógyász szakorvos kolposzkópos vizsgálatot is végez. Ennek során a feltáró lapoccal eltartott hüvelyfalak lehetővé teszik a méhnyak láthatóságát. Maga a vizsgálat fájdalommentes, és a hüvely feltárását követően mindössze néhány percet vesz igénybe. Az ecetsavval érintett méhnyak felszínén a hámeltérések kontrasztosabbá, jól kivehetővé válnak.

A női reproduktív rendszer igen bonyolult. A női szerv petesejteket termel és  hordoz, ugyanakkor képes táplálni és védeni a fejlődő magzatot.

A méh (uterus) három részre különíthető el: hüvely, méhnyak és maga a méh. Szerepe szerint befogadja a megtermékenyített petét, hogy a magzat kifejlődjön, majd a kilencedik hónap környékén megszülessen. Továbbá táplálja a fejlődő magzatot. Amikor a magzat eléri a megfelelő fejlettségi szintet, izomfalának összehúzódásaival segíti elő annak világra jöttét, megszületését.

A méh fordított körte alakú szerv, mely a kismedencében helyezkedik el. Falát nagyrészt tömör simaizom alkotja. Hossza 7-8 cm, szélessége mintegy 5 cm. Súlyát tekintve 30-120 grammot nyom. Azon nők esetében akik már szültek, mérete valamivel nagyobb.

A petefészek belső elválasztású mirigy, páros szerv. Mandula nagyságú, mely a nemi érettség eléréséig nyugalomban van, majd női ivarsejteket, tüszőhormonokat és sárgatest hormonokat kezd el termelni. Működése körülbelül 28 naponként változik. Funkciója a változó korban megszűnik.

A méhnyakrák az emlőrák után a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos női betegség. Főként 30-40 éves kor között fordul elő, de az utóbbi időben a fiatalabb korosztályt is egyre inkább érinti. Magyarországon évente 1000-nél több betegséget diagnosztizálnak. Sajnálatos módon a betegek többsége korábban soha nem vett részt szűrővizsgálaton.

A méhnyakrák sokáig tünetmentes, panaszokat általában későn okoz. A rendellenes vérezgetés és szokatlan folyás felhívhatják a figyelmet a betegségre. A szűrés során, még a panaszok megjelenése előtt találhatunk olyan elváltozásokat, melyek rákmegelőző állapotra vagy korai rákra utalnak. A korai stádiumban lévő rákos megbetegedések közel száz százalékban gyógyíthatók. Ha a betegség már kifejlődött, a komplex kezelés annál hatásosabb, minél korábban került diagnosztizálásra.