Skip to content Skip to footer

MTHFR (metilén-tetrahidrofolát-reduktáz) (C677T, A1298C), MTR (metionin-szintáz) (A2756G), MTRR (metionin-szintáz-reduktáz) (A66G) genetikai teszt

A folsavhiány károsíthatja ezen anyagcsere-funkciók működését, továbbá homocisztein (Hcy) felhalmozódását eredményezi (hyperhomocystinaemia), ezáltal a szív- és érrendszeri betegségek egyik jelentős kockázati tényezője. A folsavhiány miatt kialakuló magasabb homocisztein szint hátterében több külső tényező úgy, mint a táplálkozás (pl.: alacsony folsav- és B12 vitamin bevitel, alkohol- és kávéfogyasztás) és a mozgáshiányos életmód, illetve különböző örökletes tényezők állnak.

A genetikai faktorok közül az MTHFR (metilén-tetrahidrofolát-reduktáz) enzim génjének polimorfizmusai állnak a kutatások középpontjában, de az MTR (metionin-szintáz) és MTRR (metionin-szintáz-reduktáz) enzimek polimorfizmusainak klinikai relevanciája is jelentős. Az MTHFR gén polimorfizmusainak jelentősége a trombózisban már ismert és a rutin diagnosztikában trombózis szűrésnél a genetikai vizsgálat elvégzése ajánlott. Az általunk vizsgált 4 génpolimorfizmus (MTHFR C677T, MTHFR A1298C, MTRA2756G és MTRR A66G) folsav és homocisztein-metionin anyagcserét érintő faktorok, melyek a funkcionális folsav metabolitok és a homocisztein koncentrációját a vérplazmában megváltoztathatják, melynek eredményeképpen megnövelik a szív-érrendszeri betegségek, trombózishajlam és a magas vérnyomás fellépésének valószínűségét.

Melyik génpolimorfizmusokat vizsgáljuk?

  • MTHFR: 677 C>T (Ala222Val)

A mutáció hatására funkcionális enzimaktivitás csökkenés figyelhető meg. Homozigóta mutáció (TT) esetében átlagosan 56-60%-kal, heterozigóta mutáció (CT) esetében pedig 20-30%-kal is csökkenhet a mért enzimaktivitás. Emelkedett plazma homocisztein szintet eredményez, mely homozigótáknál nagyobb mértékben fejeződik ki, mint a heterozigóta és vad típusoknál. Homocisztein szinttől függetlenül fokozza a magas vérnyomás kockázatát, továbbá asszociálhat szív- és érrendszeri betegségekkel, koszorúér-betegséggel, trombózissal és szívinfarktussal.

  • MTHFR: 1298 A>C (Glu429Ala)

A mutáció csökkent MTHFR enzimaktivitást eredményez, hajlamosít szív- és érrendszeri megbetegedésekre. MTHFR 677 C>T polimorfizmus együttes előfordulásával hozzájárulhat az iszkémiás sztrók kialakulásához és a homocisztein szint enyhe emelkedéséhez. Nőknél a magzati velőcsőzáródási rendellenességnek az átlagosnál 2-3-szor nagyobb kockázatát vonja maga után.

Vérvétel
  • MTR: 2756 A>G (Asp919Gly) (metionin-szintáz)

Növelheti a szív- és érrendszeri betegségek, koszorúér-megbetegedések kockázatát.

  • MTRR: 66 A>G (lle22Met) (metionin-szintáz-reduktáz)

Növelheti a szív- és érrendszeri betegségek és a hyperhomocystinaemia kialakulásának kockázatát.

A mutációt hordozó páciensek esetében fontos a folsavanyagcsere támogatása, a folsavfogyasztás csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek, továbbá a magzati velőcsőzáródási rendellenességek kialakulásának kockázatát. Folsavban gazdag ételek például a spenót, kelbimbó, spárga, brokkoli, zöldborsó, vörösbab, kelkáposzta, avokádó, további leveles zöldségek és hüvelyesek, banán, papaya.

Amíg a trombózisra való hajlam (trombophylia) laboratóriumi vizsgálat a veleszületett és szerzett véralvadási zavarokat vizsgálja, addig az MTHFR (C677T, 1298C, MTRRA2756G, MTR A66G) genetikai teszt abban segít, hogy kiszűrjük az artériás és vénás trombózisra vonatkozó genetikai hajlamot, hozzájárulva ezzel nem csak az egyén egészségi állapotának javításához, de terhesség esetén a magzati elhalás kockázata is elkerülhető.

A vizsgálat az MTHFR gén mutációk (C677T, 1298C, MTRRA2756G, MTR A66G) kimutatására alkalmas.

Mi a trombózis?

Trombózis egy olyan betegség, mely során a vénákban vérrög (trombus) képződik, ami részben vagy egészében elzárhatja a vér útját. A vérrögök kialakulását a vér alvadási zavara okozza.

A vérrögök a keringési rendszer különböző területein keletkezhetnek, leggyakrabban azonban a mélyvénákban alakulnak ki, jellemzően az alsó végtagon, mivel itt a vérkeringés könnyebben lelassulhat. Vérrög kialakulhat a felső vénákban is, ez azonban többnyire ártalmatlan és könnyen kezelhető.

Ha a keletkező vérrög lazán kapcsolódik az érfalhoz, könnyen leválhat és a levált vérrög (embolus) elkezd sodródni a vérárammal. A levált vérrög akkor okoz komoly problémát, ha egy szűkebb érszakaszhoz érkezve beékelődik és elzárja a vér útját. Ilyenkor embólia alakul ki. A láb vénáiból leváló vérrögök általában keresztül jutnak a szíven és a tüdőben zárnak el egy vagy több artériát, tüdőembóliát okozva.

A trombózisra utaló tüneteket fontos, hogy komolyan vegyük, hogy a nagyobb baj megelőzhető és elkerülhető legyen. A leggyakoribb tünetei a feldagadt, piros, érintésre érzékeny, meleg végtag, ami legtöbbször a lábfej, boka, vagy a comb környékén jelentkezik. A duzzanat folyadék felgyülemlés (ödéma) miatt alakul ki, ami kezeletlenül később fekélyek kialakulását okozhatja. A tüneteket tapasztalva mielőbb keressünk fel sürgősségi ellátó helyet.

Mélyvénák a lábon
Véralvadékonyság, trombózis készség

Miért jelent veszélyt az MTHFR gén mutációja?

A vér MTHFR gén koncentrációjának emelkedése független tényezőként növeli az ischémiás szívbetegségek, az agyi érbetegségek, a perifériás arteriosclerosis, a mélyvénás trombózis és a magzati velőcsőzáródási rendellenesség kialakulásának kockázatát.

Táplálkozási tényező következtében akkor alakul ki, ha nem elég bőséges a szervezet fólsavellátottsága (sok fólsavat tartalmazanak például a “leveles” zöldségek: sóska, spenót, saláta).

Öröklött tényezők következtében alakulhat ki. Az öröklött tényezők közül a leggyakoribbak a metiléntetrahidrofolát reduktáz (MTHFR) enzim génjének pontmutációi (C677T és A1298C). Az öröklött tényezők közé tartozik még az FV Leiden-mutáció is, amely egy genetikai eredetű véralvadási zavar. Amennyiben az MTHFR gén mutációja együtt jelentkezik az FV Leiden mutációval, magasabb rizikófaktorról beszélhetünk.

Az MTHFR gén szintjének mérsékelt emelkedése a népesség 5-10%-ában fordul elő, a trombózis kockázata ilyenkor a normális érték csaknem 3-szorosa. A vizsgálatokat érdemes elvégeztetni a trombóziskivizsgálás részeként.

Mikor javasolt a vizsgálat?

  • ismételt vénás tromboembólia (VTE),
  • első VTE alkalmával:
    • ha a thrombotikus esemény viszonylag fiatal (50 év alatti) személynél fordul elő,
    • kiváltó ok nélkül, bármely életkorban,
    • vagy olyan szokatlan helyen van, mint a felkar, agy, vagy a hasi szervek ereiben,
    • terhesség, gyermekágy, fogamzásgátló-, hormonpótló terápia alatt,
  • két vagy több váratlan magzat vesztés.

A vizsgálat elvégezhető még az ismert trombofíliás tünetmentes családtagján is.

Kiknek tanácsos elvégeztetni a vizsgálatot?

  • Az örökletes trombózishajlamra a következők hívják fel a figyelmet:
  • Fiatal korban jelentkező, mással nem magyarázható és/vagy ismétlődő trombózis.
  • Vénás trombózis 50 éves életkor alatt.
  • Terhesség vagy fogamzásgátló szedése alatt bekövetkezett vénás trombózis.
  • Ismétlődő vetélés bizonyos esetei, illetve nem várt szülészeti szövődmények.
  • Kóros APC-rezisztenciateszt eredmény.
  • Családban előfordult trombózisok esetén, valamint ha igazoltan Leiden-hordozó családtag.

Hogyan készüljek a vizsgálatra?

Nem szükséges a mintavétel elött különösebb előkészület.

MTHFR (metilén-tetrahidrofolát-reduktáz) (C677T, A1298C), MTR (metionin-szintáz) (A2756G), MTRR (metionin-szintáz-reduktáz) (A66G) genetikai teszt - Medicover