Hajhullás okának laboratóriumi vizsgálata

A vérkép vizsgálat alkalmával a fehér- és vörösvérsejt, hemoglobin és hematokrit, trombocita szám valamint a vörösvérsejt és a fehérvérsejt paramétereivel foglalkozunk. A fehérvérsejtek az egész testben megtalálhatóak, a vérben és nyirokrendszerben egyaránt. A vörösvérsejtek képzését stimuláló hormon az eritropoetrin, amely a vesében termelődik. A vörösvértestek szállítják testünkben az oxigént és szerepet játszanak a széndioxid szállításban is.

A szervezetben zajló kóros folyamat fennállására hívja fel a figyelmet, alkalmas a betegségek monitorozására. Értéke fertőző betegségek, gyulladás és rosszindulatú daganatok, súlyos vérszegénység, vese- és pajzsmirigybetegség esetén emelkedett.

C-reakítv protein. Gyulladások érzékeny jelzője, amely szintje az állapot súlyosságával arányosan emelkedik. A gyulladás elmúltával értéke gyorsan csökken. Komolyabb gyulladás esetén értéke magas lehet (akár több százas).

Korunk egyik leggyakoribb szisztémás autoimmun betegsége a reumatoid artritisz (RA). Az RF jellemzően egy IgM vagy IgG osztályba tartozó immunglobulin, mely immunkomplexet képez a keringésben vagy az ízületi folyadékban más immunglobulinokkal. A betegség tünetei közé tartozik az ízületek hosszantartó reggeli merevsége, duzzadások, csomók megjelenése a bőr alatt, röntgen vizsgálattal kimutatható ízületi lerakódások, a porcos és csontos állományok elváltozásai a betegség előrehaladtával.

A máj az emberi szervezet legnagyobb mirigye, mely a méregtelenítésért felelős. Szerepe elengedhetetlen az anyagcsere folyamatok normális működéséhez.

A májfunkció laborcsomagban vizsgált  tételek: bilirubin, GOT, GPT, GGT, AP, albumin, kolineszteráz.

A hajhullás kivizsgálása kapcsán a pajzsmirigy funkciók közül a TSH, T4, anti-TPO, anti-TG értékeit vizsgáljuk.

A cink szervezetünk valamennyi sejtjében jelen van, eloszlása azonban nem egyenletes. Koncentrációja az agyban, a szívben, a tüdőben és az izomzatban meglehetősen állandó, míg a vérben, a csontban és a hajszálakban található cink mennyiségét a táplálék is befolyásolja. Legnagyobb része – kilencven százaléka – az izomzatban és a csontrendszerben található.

A vas a vér oxigénszállító fehérjéjének, a hemoglobinnak fontos alkotóeleme. Vashiány esetén vérszegénység alakul ki, a vér oxigénszállító kapacitása csökken, tünetei fáradékonyság, szédülés, gyengeség. Vashiány esetén meg kell bizonyosodni róla, hogy nem fokozott vesztés (vérzések) vagy krónikus betegség (gyulladás, daganatos betegség) miatt alakult-e ki.

A transzferrin a vér fő vasszállító fehérjéje. Vassal való telítettségének mértékéből a szervezet vasraktárainak feltöltöttségére lehet következtetni. A transzferrin koncentrációja csökken alultápláltságban és más, plazmafehérjék csökkenését okozó állapotokban.

Felszívódási zavar, alultápláltság, elesettség és egészségtelen életmód folytatása esetén javallott kérni a vizsgálatát. Az emberi szervezet nem képes szintetizálni, a táplálékkal veszi fel a szükséges mennyiséget. A B12 vitamin, nélkülözhetetlen a szöveti és sejtregenerációhoz, és a DNS szintézishez. A folsav és a B12 vitamin – az idegrendszer megfelelő működése mellett – elengedhetetlenül szükséges a sejtosztódáshoz. Ezért is rendkívül fontosak a magzati fejlődés során.

A vizsgálat olyan autoantitestek kimutatására irányul, amelyeket az immunrendszer a búzában, árpában és rozsban található étkezési fehérjékre (glutén és gliadin) termel válaszként. A termelt autoantitestek gyulladást okoznak a belekben és károsítják a bélfalakat. Ez pedig alultápláltsággal és felszívódási zavarokkal összefüggő tüneteket okoz.

Az elektroforézist a kóros fehérjék jelenlétének vagy egyes fehérjekomponensek hiányának a kimutatására használják. A módszer segítségével azonosíthatók a fehérjéknek különböző csoportjai. A szervezet próbálja fenntartani a fehérje állandó mennyiségét akár oly módon is, hogy az egyik fehérje frakció hiányát a másik túlprodukciójával kompenzálja. Mivel a vér fehérje szintje meglehetősen állandó, gyakran a vizelettel ürülő fehérjék elektroforézises vizsgálata nyújt hasznos információt a betegségről.

A tesztoszteron nem csak a férfi herében termelődik, de előfordul mind férfiak, mind nők mellékveséjében. Nőknél – igaz, kis mennyiségben – a petefészekben egyaránt. Nőkben a tesztoszteron átalakul ösztradiollá, a fő női szexuális hormonná. A tesztoszteronvizsgálatot különböző állapotok diagnosztizálására alkalmazzák: infertilitás, túlzott szőrnövekedés vagy férfias jellegek.

Az SHBG jellemzően nagyobb koncentrációban található nőkben, mint férfiakban, előrehaladott terhességben és ösztrogén szedés esetén értéke különösen emelkedett lehet. A tesztoszteron a keringésben főleg SHBG-hez kötődik, koncentrációját befolyásolhatja a szállító fehérje mennyisége. Az SHBG szintet általában a totál tesztoszteron mellett mérik kiegészítő vizsgálatként.

A vizsgálat az antinukleáris antitest jelenlétét mutat ki a vérkeringésben. Az antitesteket az immunrendszer termeli a szervezetbe bejutó idegen anyagok (vírusok, baktériumok) ellen. Esetenként az immunrendszer olyan anyagokat termel, amelyekkel a szervezet saját sejtjeit és szöveteit támadja az idegen anyagok helyett, ezek az úgynevezett autoantitestek. Több autoimmunbetegséggel hozható összefüggésbe, de leggyakrabban a systemás lupus erythematosusban jelenik meg.