Laborvizsgálatok, laborvizsgálati területek

Egy laborvizsgálat során a levett mintákon különféle vizsgálatok végezhetők. A végleges diagnózis felállításához az alábbi laborvizsgálatok járulhatnak hozzá:

• Terheléses laborvizsgálatok: szervek, anyagcsere folyamatok funkciójának megítélését segítő laborvizsgálatok
• Tumor marker vizsgálatok: panaszok esetén a képalkotó eljárásokkal együtt megerősíthetik vagy kizárhatják a daganat jelenlétét
• Vitaminok és nyomelemek vizsgálatai: a szervezet optimális működését biztosító anyagok mérése (pl. réz, cink)
• Véralvadási vizsgálatok: a rendkívül bonyolult véralvadási rendszer öröklött és szerzett elváltozásainak vizsgálatai
• Vércsoport vizsgálat

Az allergia és intolerancia vizsgálat során a tüneteket okozó allergén azonosítása a legfőbb cél. A vizsgálat elvégezhető provokációs tesztek segítségével és vérvétel útján is. A vérből történő allergia vizsgálat esetén az allergén specifikus IgE-t mérjük. Az IgE molekulák az úgynevezett immunglobulin szupercsaládba tartozó ellenanyagok, melyeket az immunrendszer termel azért, hogy felismerje, majd semlegesítse a szervezetbe került idegen anyagokat.

A fogászati beavatkozások során számos idegen anyaggal érintkezik szervezetünk, melyek immunválaszt válthatnak ki. Ebből adódóan a fogászati kezelések, például implantátum beültetése vagy gyökérkezelés következtében esetlegesen fellépő panaszok hátterében testünk allergiás reakciója állhat, nem pedig a szakorvos nem megfelelő színvonalú munkája.

Allergia esetén az immunrendszer a fogászati beavatkozások során használt anyagokra ellenanyagok termelésével, és olyan immunválasszal reagál, mely a beültetés és a kezelés hatásfokát rontja.

A fogászati kezelések után jelentkező különböző immunválaszok kimutatására Magyarországon az elsők között alakítottuk ki laborvizsgálatainkat.

A genetikai laborvizsgálatok a betegségre való hajlam megállapítására alkalmasak, ami segítség lehet, hogy tegyünk a betegség kialakulása ellen (pl. életmódváltás, megelőzés). Egy genetikai vizsgálatot mindenkinél csak egyszer kell elvégezni, mert a genetikai állományunk a szülőktől kapott örökítőanyag, ami nem változik meg életünk során.

 A PCR vizsgálatok fertőző betegségek esetén közvetlenül a fertőzés után elvégezhetők, így jóval a tünetek megjelenése előtt lehetővé válik a diagnózis felállítása és idejében megkezdhető a kezelés.

A hematológia a vérképző- és a nyirokszervek betegségeivel foglalkozik, ezen belül a hemosztazeológia pedig a véralvadás zavarait vizsgálja. A leggyakrabban előforduló hematológiai laborvizsgálatok a fehérvérsejtek, vörösvértestek, vérlemezkék mennyiségi és minőségi megváltozását vizsgálják.

A véralvadási laborvizsgálatokkal általában a vér alvadékonyságát illetve a véralvadást szabályzó enzimrendszer működését ellenőrzik, de a fokozott véralvadást okozó betegségek diagnosztizálásához a D-dimer tesztet kiegészítik további laborvizsgálatokkal és képalkotó eljárásokkal is.

A szervezet belső elválasztású mirigyei (agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, hasnyálmirigy, mellékvese, petefészek, here) hormonokat termelnek melyek az adott terület működését befolyásolják. A hormonzavarok kivizsgálásával és kezelésével a belgyógyász, az endokrinológus, illetve a nőgyógyász szakterületek szakorvosai foglalkoznak.

Az immunológiai laboratóriumi vizsgálatok segítségével felderíthetők a visszatérő fertőzések okai, az immunhiányos betegségek, valamint az autoimmun betegségek is.

A különféle kórokozók elleni ellenanyag kimutatásával akut és krónikus fertőzések hátterét keressük. Segítségükkel fogékonyságot, a fertőzés lefolyását illetve védettséget tudunk kimutatni. Külön jelentősége van a terhesség előtti és alatti szerostatus vizsgálatoknak. (TORCH plusz: Toxoplazma, Rubeola, Cytomegalia, Herpes simplex és Varicella).

A klinikai kémiai vizsgálatok számos területet ölelnek fel.

Ide tartoznak a vérből történő enzimvizsgálatok, melyek a szöveti és sejtsérülések felkutatására alkalmasak, megállapítható vele, melyik szervben történt a sérülés vagy a károsodás (pl. a máj vizsgálatához tartozik az AST, a kolineszteráz és az LDH is).

Szívbetegségek laborvizsgálatainál elsősorban a CK, CK-MB, LDH eltéréseit figyeljük, cukorbetegség esetén pedig a leggyakrabban előforduló vizsgálatok a glükóz (vércukor) és a HbA1c.

A kiválasztó szervrendszer azaz a vese és húgyutak vizsgálatainál a karbamid, kreatinin, az emésztőrendszer esetében pedig a nyál, gyomornedv, pepszin, gasztrin, Helicobacter, hasnyálmirigy enzimek, a felszívódás és a széklet, székletvér vizsgálatai tartoznak a klinikai kémiai laborvizsgálatok körébe.

A zsíranyagcsere során a zsírok és a zsírszerű anyagok felépítése és lebontása elsősorban a májban történik. Ezért koleszterin, triglicerid, LDL és HDL szintek időszakos ellenőrzése javasolt. A hiperkoleszterinémia és a hipertrigliceridémia esetén nagyon magas a vér koleszterin szintje ill. a triglicerid szintje amik az érelmeszesedés (arterioszklerozis) és a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát növelik.

A csontbetegségek, csontritkulás vizsgálatánál pedig a kalcium, foszfát és D-vitamin szint ellenőrzése az elsődleges vizsgálati terület.

Az orvosi mikrobiológia a fertőző betegségek kórokozóit, illetve az emberi test normál flórájában megtalálható organizmusokat továbbá a gazda és a fertőzés kölcsönhatásainak részleteit, módját, lefolyását valamint az ellenük való védekezés, megelőzés lehetőségeit vizsgálja.

A tumormarkereket a daganat sejtek termelik. A laboratórium ezeket az anyagokat testváladékokból: vérből, vizeletből, liquorból, székletből tudja kimutatni. A vizsgálatoknak akkor van értelme, ha olyan panaszok vagy tünetek vannak, amelyek felvetik a daganat lehetőségét.

Ha a daganat terápiája előtt történik a tumormarker vizsgálat, akkor a paraméter követése alkalmas a terápia hatékonyságának monitorozására illetve a daganat kiújulásának jelzésére.

A vizsgálat negatív eredménye (a tumor marker koncentrációja a normál tartományban van) nem jelent biztosan daganatmentes állapotot, minthogy a pozitív eredmény sem jelent feltétlenül daganatos betegséget.

Pozitív esetben csak további vizsgálatokkal dönthető el, hogy van-e valóban daganatos elváltozás.

Felhívjuk figyelmét, hogy az elvégzett vizsgálatok nem adnak diagnózist, az eredmények kiértékelése, a diagnózis felállítása az Ön kezelőorvosának feladata.

A vizeletvizsgálat segítségével a vese működésének betegségeire és számos belgyógyászati problémára is fény derülhet. A vizelet minták elemzése során kimutathatók a húgyúti fertőzések, de cukorbetegség jelenlétére vagy a szervezetben zajló gyulladásra is utalhat az eredmény.

Változatos táplálkozás mellett biztosítható az ásványi anyagok, a nyomelemek, valamint a vitaminok bevitele, azonban egyes állapotok, vagy fokozott igénybevétel esetén előfordulhat, hogy további pótlásra van szükség. Hiányuk megfelelő táplálkozás mellett betegséget is jelezhet.