Hematológia

A hematológia vizsgálati tárgykörébe elsősorban a véralvadási zavarok, vérszegénység, valamint a daganatos vérképzőszervi megbetegedések (például leukémia vagy limfómák) tartoznak.

• sápadt bőr
• fáradékonyság, gyengeség érzet
• fázékonyság
• anémiák (vérszegénység), örökölt és szerzett
• vashiány
• vérzékenységi problémák
• megnagyobbodott nyirokcsomók és/vagy lép
• koncentrációs képesség csökkenése
• álmatlanság
• viszkető bőr, törékeny köröm
• szédülés, fejfájás, ájulás közeli állapotok

A test véralvadási rendszere akkor működik jól, ha egy sérülés helyén megfelelő mennyiségben olyan véralvadást elősegítő anyagot termel a szervezetünk, amely megakadályozza a nagyobb vérveszteséget. Ha túl nagy mennyiségben termeli ezt az anyagot, akkor fokozódik a véralvadás, vérrögök vagy mélyvénás trombózis alakulhat ki. Ha azonban nem megfelelő a véralvadás, vérzékenység léphet fel.

Alattomos véralvadási betegség, amely sokszor teljesen észrevétlenül, markánsabb tünetek nélkül alakul ki. Lényege, hogy a vénákban vérrögök képződnek, amelyek részben vagy egészében elzárják a vér útját. .

Fontos, hogy a trombózisra utaló tüneteket komolyan vegyük, hogy megelőzhessük a későbbi, nagyobb baj kialakulását. Ilyen tünetek a feldagadt, piros, érintésre érzékeny, meleg végtag, ami legtöbbször a lábfej, boka, vagy a comb környékén jelentkezik

Szintén lassan, lappangva alakul ki, eleinte nem is okoz komolyabb tüneteket, vagy problémát életvitelünkben. Akkor beszélhetünk vérszegénységről, ha a vörösvértestek vagy a hemoglobin száma egy bizonyos határérték alá esik. Tünetei lehetnek a sápadtság, fázékonyság, fáradékonyság, csökkent koncentrációs képesség, fülzúgás, ájulás.

Általában lassan fejlődik ki, így a panaszokkal többnyire csak később fordul orvoshoz a páciens. Előfordulhat, hogy más betegség kapcsán végzett laborvizsgálat során derül ki, hogy valamilyen csontvelőt érintő betegségről van szó, mivel a fehérvérsejtek számában észlelhető változás szembetűnő.  Jellegzetes tünetei a láz, fogyás, fejfájás, gyakori fertőzések, csontfájdalom, a nyirokcsomók, a lép vagy a máj megnagyobbodása, heves szívdobogás.

A betegség a limfocitákat, azaz a nyirokrendszer sejtjeit támadja meg, amelyek rákos sejtekként kezdenek el viselkedni, szaporodni és növekedni a szervezetben. Legjellegzetesebb tünete a szemmel láthatóan megduzzadt nyirokcsomók, amelyekben a felgyülemlett kóros limfociták csomókba rendeződnek. Ezen felül pedig még a megmagyarázhatatlan gyakorisággal visszatérő láz, izzadás, fáradékonyság, nehézlégzés, köhögés és étvágytalanság lehetnek a betegségre utaló tünetek.

A hematológiai vizsgálat a beteg kórtörténetének, öröklődő betegségeinek, illetve tüneteinek megismerésével kezdődik. Ezt követi az általános fizikai vizsgálat (nyirokcsomók, valamint a lép állapotának vizsgálata). A nyirokcsomók megnagyobbodása utalhat valamilyen hematológiai megbetegedésre, ezért a vérvétel indikálásán túl további vizsgálatok meghatározására is sor kerülhet.

A fehérvérsejtek, vörösvértestek és a vérlemezkék aránya, azok egészsége létfontosságú. Bármelyikük mennyiségi változása zavart okozhat a szervezet normál működésében. Ezen vérkép eltérésekre egy rutinszerű vérvétel során könnyen fény derülhet. A pontos laboratóriumi tételeket a hematológus határozza meg a szakrendelés alkalmával.

Mivel azonban a vérkép eltérései nem feltétlenül utalhatnak nyirokszervi- vagy csontvelő károsodásra, hanem lehetnek valamilyen fertőzés vagy autoimmun kórképek, a szakorvos javasolhat további, gasztroenterológiai vizsgálatokat.

Bizonyos esetekben szükség lehet a csontvelők vagy a nyirokcsomók citológiai mintavételére és azok szövettani elemzésére.

A fentieken túl adott esetben  képalkotó eljárások segíthetik a pontos diagnózist ultrahang, CT vagy MR formájában.