Alvadásgátló (sincumar, marcumar) szedése mellett a vizsgálat nem végezhető el.
Lupus antikoaguláns teszt
A lupus antikoaguláns (LA) olyan, az immunrendszer által termelt autoantitestek összessége, melyek a szervezet saját sejtjeinek egyes összetevőit (foszfolipidek, foszfolipidekhez kapcsolt fehérjék) nem ismerik fel és tévesen támadják meg. Az antitestek ezáltal a véralvadási folyamatot zavarják meg. A páciens ezért fokozottan hajlamos arra, hogy vérrög alakuljon ki a szervezetében. A lupus antikoagulánst először lupus betegségben szenvedő pácienseknél mutatták ki.
Mi a vizsgálat célja?
A vizsgálat segít feltárni a vérrög képződés hátterét, illetve kideríteni, hogy mi okozhatja az ismétlődő vetélést, továbbá támpontot ad az APTI (aktivált parciális tromboplasztin idő) kiértékeléséhez.
Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése?
Vérrögképződésre (artériás/vénás) utaló tünetek illetve panaszok esetében, valamint többszöri vetélés előfordulása miatt.
Milyen mintára van szükség a vizsgálathoz?
A vizsgálathoz vénából vett vérmintára van szükség.
Mire utalhat az eredmény?
A vizsgálat eredménye a lupus antikoaguláns hiányára vagy meglétére utal.
Az LA jelenlétére a szervezetben a megnyúlt APTI-ból (aktivált parciális tromboplasztin idő) is lehet következtetni. Annál a páciensnél, akinél normális az APTI, az LA nincs jelen.
A pontos LA diagnózis felállításához azonban előfordulhat, hogy a teszt mellett az alvadási faktorok vizsgálatára, valamint teljes vérképre is sor kerül. A teljes vérkép esetében, amennyiben alacsony trombocitaszámról (vérlemezkeszám) beszélhetünk, a diagnózis megerősítést kap, ugyanis a lupus antikoagulánssal gyakran jár együtt alacsony vérlemezkeszám.
Mi a teendő a vizsgálat után?
A vizsgálat önmagában még nem diagnózis. A lupus antikoaguláns kimutatása olykor egyéb vizsgálattal együtt javasolt. Egy vizsgálat sok esetben nem elegendő a pontos diagnosztizáláshoz.
Kérjük, az eredménnyel minden esetben keresse fel a vizsgálatot elrendelő szakorvost, vagy véralvadási betegségekben járatos orvost.
