Fibrinogén szint meghatározás

A fibrinogén a véralvadási folyamatban nélkülözhetetlen szerepet tölt be. A thrombin (vérben jelenlévő enzim) hatására a fibrinogén úgy alakul át, hogy fibrinszálak keletkeznek, melyek fibrinhálót alkotnak. A fibrinháló a kitapadó vérlemezkékkel együtt vérrögöt képez, hogy a további vérveszteséget megakadályozza.

Mi a vizsgálat célja?

A vizsgálat segít kideríteni, hogy megfelelő-e a fibrinogén szintje ahhoz, hogy elősegítse a normális véralvadást. Az öröklött fibrinogénhiány, a fibrinogénmolekula abnormális összetétele, illetve funkciója, valamint a disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC) egyaránt diagnosztizálható a segítségével.

A disszeminált intravaszkuláris koaguláció súlyos, gyakran életveszélyes állapot, mely a véralvadási rendszer kóros aktiválódásával jár az érpályán belül. Az alvadási rendszer akkor működik megfelelően, ha az alvadék kizárólag a sérülés helyén keletkezik. Amennyiben a véralvadási rendszer aktiválódása túlzott mértékű, az alvadékképződés az érpályában szórtan (több helyen is) beindul, ami kóros alvadékonysághoz, olykor vérzékenységhez, illetve szervkárosodáshoz vezethet.

Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése?

Hosszan tartó, tisztázatlan eredetű vérzés esetén. Amennyiben a páciens közeli rokona örökletes fibrinogénhiányban szenved, vagy a kardiovaszkuláris betegség kockázatának felmérése céljából.

Milyen mintára van szükség a vizsgálathoz?

A vizsgálat elvégzéséhez könyökhajlati vénából vett vérmintára van szükség.

Mire utalhat az eredmény?

A csökkent fibrinogén szint a szervezet vérrögképzési rendszerének károsodását eredményezheti. A krónikusan alacsony fibrinogén szint abban az esetben fordulhat elő, ha genetikai okokból kifolyólag nincs termelődés (afibrinogenaemia), illetve abban az esetben, ha a páciensnél alultápláltság vagy májbetegség fordul elő. Akut mértékben alacsony fibrinogén szint megfigyelhető disszeminált intravaszkuláris koaguláció és egyes rákos megbetegedések esetén.

A megnövekedett fibrinogénszint általában ideiglenes jelleggel van jelen a páciens szervezetében. Előfordulhat akut fertőzés, infarktus, stroke, trauma, reumatoid artritisz, krónikus DIC, egyes tumorok, valamint szívkoszorúér megbetegedések esetében.

Mi a teendő a vizsgálat után?

Kérjük, az eredménnyel minden esetben keresse fel a vizsgálatot elrendelő szakorvost, vagy véralvadási betegségekben járatos orvost.

Kérjük töltse ki űrlapunkat!
 
close-link
Laborcsomag árkalkulátor
 
[bt_cc id="5924"]
close-link