A vércukor
A glükóz vérplazmában oldott mennyisége határozza meg a vércukor-szintet. Ennek mennyisége 100 ml vérben 80–120 mg. Újszülöttek és csecsemők vércukor-szintje ennél jóval alacsonyabb.
A vércukorszint alatt a vérplazmában adott pillanatban megmért, meghatározott vércukor mennyiségét értjük. Vénás vérből laborvizsgálat során az étkezést megelőző vércukorszintjének meghatározására kell törekedni.
A szint állandóságát különböző hormonok biztosítják.
Klinikai jelentőség
Az emberi szervezet, valamint a sejtek egyik fő energiaforrása a glükóz, amelyhez a táplálkozás során, vagy a májban raktározott készletekből (glikogén) jutunk hozzá, ugyanakkor a szervezet képes nem szénhidrát prekurzormolekulákból is előállítani a szükséges glükózt (glükoneogenezis).
A vérben lévő vércukor egyensúlyi koncentrációját a szervezet jól meghatározott hormonális szabályozás (inzulin, glükagon) révén alakítja ki. Ez az egyensúlyi állapot környezeti és/vagy genetikai tényezők hatására megváltozhat, magas vércukor-hyperglikémiás vagy alacsony vércukor-hypoglycaemiás állapotot hozva létre. A cukorbetegség, mint a legelterjedtebb civilizációs népbetegség diagnózisában és a betegség nyomonkövetésében az éhgyomri vércukor koncentrációja számottevő jelentőséggel bír.
Mire utalhat az eredmény?
A két legnagyobb energiafelhasználó szövet, a zsír- és izomszövet glükóz felvételéhez elengedhetetlen a hasnyálmirigy által termelt inzulin jelenléte. A megnövekedett éhgyomri vércukor érték–hyperglycaemia mérhető diabetes mellitus 1-es és 2-es típusában is. Az 1-es típusú diabetes általában fiatal korban, gyorsan kialakuló, inzulinhiány okozta kórkép, míg a 2-es típusa inkább idősebb korban, hosszabb idő alatt kialakuló betegség, amelyre a hasnyálmirigy károsodása, és inzulinrezisztencia jellemző.
A kezeletlen cukorbetegség következményeként számos egyéb szerv károsodása is bekövetkezhet: vese, szem, idegek, erek, szív.
A terhességi cukorbetegség (gestatios diabetes) egészséges, várandós nőkben, hormonális okok miatt létrejövő állapot, amely a szülést követően megszűnhet, de növeli a 2-es típusú diabetes kialakulásának esélyét.
Hyperglycaemiás állapot kialakulhat továbbá pajzsmirigy túltengésben, stressz következményeként, valamint bizonyos hormon túltermelés esetén is.
Hypoglicaemiás állapot a következő esetekben fordulhat elő: mellékvese-betegségek, agyalapi mirigy elégtelenség, ACTH valamint növekedési hormon hiány, hasnyálmirigy-tumor (insulinoma), májbetegségek, éhezés, valamint bizonyos gyógyszerek (inzulin, szulfanil-urea) is okozhatják.
A vizsgálattal önmagában nem diagnosztizálható egy betegség sem, a kapott lelettel minden esetben keressen fel belgyógyász vagy hematológus szakorvost a pontos diagnózis és a szükséges terápia meghatározása érdekében.
