A májban keletkező epesavak koleszterinből alakulnak ki, legfőbb feladatuk a táplálékkal bevitt zsírok bontása. Elősegítik a zsírok felszívódását azáltal is, hogy parányi cseppekké alakítják azokat, melyek így könnyebben elérhetővé válnak az emésztőnedvek számára. Ha nem kerül kellő mennyiségű epe a patkóbélbe, akkor a zsírok emésztése nem megfelelő módon megy végbe, különböző problémákat okozva, mint például puffadás és székrekedés.

Az epesavaknak fontos szerepük van továbbá az immunrendszer megfelelő működésében, ugyanis, ha nem termelődik elegendő mennyiségű epesav, akkor nem tudnak felszívódni a zsírban oldódó vitaminok (A-, E-, D- és K-vitaminok).

A bélflóra egészséges állapotát is biztosítják az epesavak, azonban az egészséges szervezet keringésében minimális mennyiségben vannak jelen.

A vizsgálat megmutatja a szervezet epesavszintjét.

Várandósság során a szteroidhormonok mennyisége változik, mely hozzájárul az epeutak ellazulásához, így az epe nem tud akadálytalanul elfolyni és ennek következtében felhalmozódik (pang) a májban. Terhességi cholestasisban az epesav mérés a kórkép diagnózisának legjobb markere. Az epepangásnak súlyos magzatkárosító hatása is lehet, ezért a terhesség harmadik trimeszterében érdemes elvégeztetni a vizsgálatot, melynek segítségével diagnosztizálható a terhességi epepangás vagy a nyomon követhető a már felismert betegség terápiája.

Az epesav szintjének mérése célszerű lehet egyes nem májjal kapcsolatos betegségek esetén is, mint például az akut hasnyálmirigy-gyulladás vagy epesav-felszívódási zavar, ami krónikus hasmenéssel társul.

A vizsgálat elvégzéséhez éhgyomor szükséges (a vérvételt megelőző 12 órában nem szabad ételt fogyasztani), a szérum epesav mérése vénából vett vérmintából történik.

A magas epesavkoncentráció károsíthatja a szervezet sejtjeit.

A vizsgálattal önmagában nem diagnosztizálható egy betegség sem, a kapott lelettel minden esetben keressen fel belgyógyász vagy hematológus szakorvost a pontos diagnózis és a szükséges terápia meghatározása érdekében.