Bilirubin direkt
A bilirubin elnevezése a latin bilis (epe) és ruber (vörös) szavakból származik. Azokban a szervekben termelődik, amelyek részt vesznek a vörösvértestek lebontásában – a lépben, májban és egyes nyirokcsomókban. Más néven epefesték, és a hemoglobin lebontási terméke, mely sárga színű. Élettartama során a vérplazmában a fehérjékhez kötődik, onnan a májba majd az epébe szállítódik. A bilirubin anyagcsere lebomlási terméke adják a széklet barna (sztercobilin), illetve a vizelet sárga (UBG) színét.
Májbetegségek, illetve a vörös vértestek fokozott lebomlása esetén szintje emelkedhet. Viszketést, valamint a bőr, a nyálkahártya és a szemfehérje sárgás elszíneződését okozza.
Mit mutat a vizsgálat?
A laborvizsgálat rámutathat arra, hogy fenn áll-e a májbetegségek valamelyik formája. A bilirubin vérben megtalálható mennyiségét mérjük.
Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése?
Az orvos akkor rendeli el a vizsgálatot, ha májbetegségre vagy epeút elzáródásra utaló tüneteket észlel.
Milyen mintára van szükség a vizsgálathoz?
A vizsgálathoz vénából vett vérmintára van szükség.
Mire utalhat az eredmény?
Újszülöttekben az éretlen enzim rendszer miatt a hemoglobin bontásakor felszaporodik a bilirubin (újszülöttkori sárgaság). Ez egy fiziológiás folyamat, ami 1-3 hét alatt rendeződik. Ha a sárgaság megmarad, akkor alapos kivizsgálás szükséges epeúti fejlődési rendellenesség gyanúja miatt.
Izolált bilirubin emelkedés hátterében állhat az úgynevezett Gilbert kór vagy Gilbert-szindróma, mely egy veleszületett epe kiválasztási zavar, ami Magyarországon a népesség körülbelül 5%-át érinti. Az eredmény azonban önmagában nem számít diagnózisnak, más értékekkel együtt érdemes megvizsgálni a máj működését.
Mi a teendő a vizsgálat után?
A vizsgálattal önmagában nem diagnosztizálható egy betegség sem, a kapott lelettel minden esetben keressen fel belgyógyász vagy hematológus szakorvost a pontos diagnózis és a szükséges terápia meghatározása érdekében.