Az immunglobulinok, más néven antitestek olyan fehérjék, amelyek az immunrendszer védekezőmechanizmusának részét képzik. Több immunglobulin típus létezik, az allergiával az immunglobulin E-t (IgE-t) szokták összefüggésbe hozni. Mint minden antitestet, az IgE termelődését is antigének (testidegen anyagok: pollenek, ételek, gyógyszerek, rovar méreganyagok stb.) megjelenése generálja.

Az allergiás reakcióhoz szükséges, hogy az antigén (az IgE esetén: allergén) legalább kétszer találkozzon a szervezettel. Az első találkozás során az allegén csak azokat a folyamatokat indítja el, amik az IgE antitestek termelődését okozzák, de ez még nem okoz tüneteket. Ezt hívják szenzibilizációnak. Az allergiás reakció az allergénnel történő második találkozásnál jelentkezik.

Az IgE antitestek felismerik az allergéneket, és összekapcsolódnak velük. Ez bekapcsolja az eozinofil granulocitákat, hízósejteket és bazofil granulocitákat. Ez a három sejtféleség elindít egy immunfolyamatot, melynek egyik fő összetevője a hisztamin termelés. A hisztamin kitágítja az ereket, így a vérben keringő immunsejtek könnyebben beléphetnek a szövetek közé, jellemzően oda, ahol az allergén van. A sejtekkel együtt folyadék és vér is a szövetekbe jut, ez okozza a duzzanatot és a pirosodást. Gyulladási faktorok termelődnek, amik viszketést, melegséget okozhatnak.

Erősebb reakció esetén nem csak lokálisan alakul ki duzzanat, hanem test szerte több helyen. Amennyiben szinte a teljes testre szétterjedő reakció alakul ki, leesik a vérnyomás. Ez heves szívveréshez, ájuláshoz, légszomjhoz vezethet. A heves tünetegyüttest anafilaxiás sokknak hívjuk, és a súlyosabb következményt rendszerint adrenalin tartalmú injekcióval kerülhetjük el.

Az IgE antitest vizsgálat kimutatja, hogy a szervezet rendelkezik-e többlet IgE antitesttel, ami allergiára utalhat. Emelkedett IgE szint esetén szükséges lehet meghatározni az allergiát okozó specifikus allergént. Normál szintje nem zárja ki az allergiát.

A vizsgálatot elrendelheti a szakorvos, ha allergia gyanúja merül fel, tünetek jelentkeznek, illetve az immunterápia monitorozására is alkalmas a vizsgálat.

A vizsgálathoz vénából vett vérmintára van szükség.

A negatív IgE eredmény utalhat az allergia hiányára, míg az emelkedett szint az allergia jelenlétére. Miután hiperszenzitivitás más folyamatok révén is létrejöhet, minden esetben a tünetekkel együtt kell kiértékelni a kapott leletet, ugyanis esetleges eltérés előfordulhat.

A vizsgálattal önmagában nem diagnosztizálható egy betegség sem, a kapott lelettel minden esetben keressen fel belgyógyász vagy allergológus szakorvost a pontos diagnózis és a szükséges terápia meghatározása érdekében.