Védőoltások - Oltóközpont

Az oltóközpont tevékenysége célozza az életkoruknál, alapbetegségüknél, foglalkozásuknál, utazási szándékuknál fogva védőoltással megelőzhető betegségek elleni prevencióra szoruló gyermek és felnőtt betegek immunizációját, ezzel kapcsolatos tájékoztatással, tanácsadással. A tanácsadás feladatkörébe tartozik a munkavállaló, életvitelszerűen hazánkban tartózkodó (3 hónapnál tovább) külföldi állampolgárok (felnőttek és gyermekek) védőoltása a magyar oltási rendnek és aktuális járványügyi helyzetnek megfelelően. Adott esetben a gyermekek közösségbe járásának feltétele (óvoda, iskola, kollégium) is, melyhez szükséges oltási dokumentációt is biztosítunk. Alapbetegségben szenvedők és immunológiai sérültek speciális ellátása is lehetséges.

Az influenza elleni oltóanyagok inaktivált vírust, vagy annak egy meghatározott részét tartalmazzák. Fontos kiemelnünk, hogy az inaktivált vírust tartalmazó oltóanyag nem okoz betegséget, csupán annyi a szerepe, hogy az immunrendszert olyan állapotba hozza, hogy az képes legyen védekezni az influenzával szemben. Az oltás beadását követően egyes esetekben jelentkezhet láz, fejfájás, fáradékonyság, gyengeség, rossz közérzet, illetve a beadás helyén bőrpír, duzzanat, enyhe fájdalom. Ezek a tünetek átmenetileg okoznak csak kellemetlenséget. Néhány nap elteltével spontán enyhülnek, majd elmúlnak.

A védőoltást fél éves kor felett ajánljuk. Az influenza elleni védelem az oltás beadása után, 2-3 hét elteltével alakul ki.

Az oltás igénylése előtt mindenképpen konzultáljon kezelőorvosával, a beadhatóságot illetően (kórtörténet figyelembevétele, volt-e már tojás fogyasztása után fellépő, súlyos allergiás reakciója, volt-e szüksége orvosi beavatkozásra egy korábbi oltást követően).

A májgyulladás, más néven hepatitis, számos okból kifolyólag alakulhat ki. A májgyulladást okozó fertőző ágensek egy csoportját alkotják a hepatitis vírusok. Ezek a vírusok közvetlenül a májsejteket támadják meg.

A Hepatitis A vírus (HAV) fertőzés a gyomor-bélrendszer útján jön létre. A vírus a fertőzött egyén székletével kerül a környezetbe, ahol hosszú ideig életképes marad. Szennyezett kéz, étel, ital, illetve szabad vizek által átterjedhet más személyekre is. Fejlett országokban a betegség ritkábban fordul elő.

Amennyiben Hepatitis A gyanú merül fel, jelenléte a szervezetben laborvizsgálattal mutatható ki.

A Hepatitis A elleni védőoltást az alábbi személyeknek javasoljuk:

• Járványveszélyes területre látogató utazók
• Krónikus májbetegségben szenvedők
• Vérzékenységben szenvedők
• Laboratóriumi dolgozók
• Egészségügyi dolgozók
• Homoszexuális személyek
• Intravénás kábítószer használók

Az oltás első adagja kisgyermekeknek 12-23 hónapos életkor között adható be. Utazók esetében az első adagot már 4-5 héttel az utazás előtt ajánlott megkapni. A megfelelő védettségi szint kialakulásához legalább két hét szükséges.

A 3 oltásból álló adag esetében az első védőoltástól számított egy hónap múlva kerül sor a második injekcióra, illetve az első oltás után 6-12 hónappal szükséges beadni a harmadikat. 11-15 éves korú gyermekeknél 2 adag elegendő.

A Hepatitis B elleni védőoltást az alábbi személyeknek javasoljuk:

• Szexuális partnert gyakran váltóknak
• Nemi betegségen többször átesett egyéneknek
• Homoszexuális személyeknek
• Intravénás kábítószer használóknak
• Vérzékenységben szenvedőknek
• Krónikus májbetegségben szenvedőknek
• Művese kezelésben résztvevő személyeknek
• Krónikus hepatitis C vírushordozóknak
• Hivatásos katonáknak
• Egészségügyi dolgozóknak
• Utazóknak, akik olyan külföldi országba látogatnak, ahol a hepatitis B fertőzés sűrűn előfordul.

A hastífusz a Salmonella typhi elnevezésű baktérium által okozott fertőző betegség, mely a tífusz egyik típusa. A fertőzés a kórokozóval szennyezett ital, vagy élelmiszer útján terjed. A fejlődő országokban gyakrabban fordul elő, míg a fejlett országokban ritka. A baktériumok a vékonybél és a vastagbél nyirokmirigyeiben tapadnak meg. Fekélyt okozhatnak és bekerülnek véráramba is. A betegnél influenzaszerű tüneteket okoz. Előrehaladott szakaszban bélrendszeri szövődmények alakulnak ki, valamint a szív és az idegrendszer is károsodhat.

A vakcina a beadástól számítva 3 évre szóló védettséget nyújt. A teljes védettség körülbelül 2 hét elteltével alakul ki, tehát legalább ennyi idővel az utazás előtt ajánlott a páciensnek megkapnia.

A védőoltás 2 éves kortól adható be. Emlékeztető oltás 3 évente javasolt.

A Hastífusz elleni védőoltást az alábbi személyeknek javasoljuk:

• Utazóknak, akik járvány sújtotta területre utaznak
• Laboratóriumi dolgozóknak, akik veszélyeztetettek
• Baktérium hordozók, vagy betegségben szenvedő személyek környezetében élő egyéneknek

A kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás lappangási ideje körülbelül 1 hét, egyes esetekben akár 1 hónap is lehet. Típusos esetben (két szakaszra bontható) az első pár napban enyhe fokú láz jelentkezik, majd néhány tünetmentes nap elteltével magas láz és erős fejfájás, szédülés, hányás következik be, izomfájdalom kíséretében. A felerősödő tünetek eszméletzavart, bénulást okozhatnak. A betegség csak ritkán (mindössze 1 százalékban) halálos kimenetelű, azonban 10 százalékban maradandó bénulást okoz,  közel 40 százalékban pedig szintén maradandó, szellemi és fizikai károsodással jár. Tekintve, hogy terápiás lehetőség nincs, mellyel a betegség sikeresen kezelhető, a megelőzés elengedhetetlen  a megfelelő védelemhez.

Az immunitás megszerzéséhez 3 oltás szükséges. Az első oltást követő 1-3 hónap múlva kerül sor a 2. oltásra, majd az ezt követő 9-12 hónap múlva szükséges a 3. adag beadása.

Az oltások beadására a kullancsok tavaszi aktivitását megelőző, téli időszak az ideális, amikor nem áll fenn a fertőzés veszélye.

A kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás (kullancs encephalitis) elleni védőoltást az alábbi személyeknek javasoljuk:

• A fertőzésveszély tekintetében érintett területeken (Svédország, Finnország, Balti Államok, Németország, Csehország, Svájc, Ausztria, Magyarország, Szlovénia, Oroszország és Szibéria) hosszabb ideig tartózkodók, túrázók, kempingezők részére.
• Olyan egyéneknek (vadászok, erdészek, favágók), akik foglalkozásukból kifolyólag veszélyeztetettek