Gasztroenterológia

A panaszok gyakran lelki okokra vezethetők vissza. Felgyorsult életvitelünk és a mindennapokban jelenlévő stressz hatására kialakuló pszichoszomatikus betegségek hasi panaszokat okozhatnak.

Az alábbi tünetek tartós fennállása esetén  gasztroenterológiai szakrendelés felkeresése javasolt:

• hasi diszkomfort érzés, hasi fájdalom
• étvágytalanság, fogyás
• nyelési fájdalom illetve nehézség
• falat elakadás érzése
• émelygés, hányinger
• refluxos panasz
• haspuffadás
• gyomorégés
• sűrűn váltakozó széklet
• székrekedés
• hasmenés
• véres széklet

A gasztroenterológiai vizsgálatok elsődleges célja a betegségek korai stádiumban történő felismerése a teljes gyógyulás érdekében. Jó példa erre a vastagbélrák, ahol a tünetek a kezdeti szakaszban többnyire nem észlelhetők, ezért különösen fontos az időben történő diagnosztizálás. A daganatok 90%-a ebben az esetben polipból alakul ki, ami korai stádiumában felismerve endoszkópos beavatkozással eltávolítható lenne.

Amennyiben a páciensnek visszatérő, vagy hosszabb ideje fennálló panaszai vannak, javasoljuk a  gasztroenterológiai szakrendelés mielőbbi felkeresését.

Az alábbi (emésztőrendszeri és ahhoz kapcsolódó) betegségek diagnosztizálásában és kezelésében nyújthat segítséget gasztroenterológus szakorvos:

• ételintolerancia, ételallergia
• irritábilis bél szindróma
• nyelőcső, gyomor és nyombél betegségek (pl.: reflux, nyombélfekély, gyomorfekély, gyomorégés, gyomorpuffadás, gyomorhurut)
• egyéb gyomor – és bélrendszeri betegségek (pl.: tejcukor-, vagy glutén-érzékenység, diszbakteriózis)
• gyulladásos bélbetegségek (pl.: Chron-betegség, fekélyes vastagbél gyulladás, divertikulosis, vékonybél gyulladás)
• daganatos betegségek (polip, vastagbélrák, vékonybél daganat, gyomorrák)

Az első konzultáció alkalmával a gasztroenterológus szakorvos felveszi az anamnézist: kérdéseket tesz fel korábbi betegségekről, szedett gyógyszerekről, és az aktuális panaszokról. Ezt követően fizikális vizsgálatot végez. A páciens hasát sztetoszkóppal és tapintás útján megvizsgálja, majd tájékozódik az esetleges fájdalmas pontokról és az adott esetben megnagyobbodott hasűri szervekről (máj, lép).

Az elsődleges vizsgálatokat követően a szakorvos meghatározza, hogy milyen további vizsgálatokra lesz szükség.

Klinikáinkon a gasztroenterológia szakrendeléshez kapcsolódóan az alábbi vizsgálatok állnak rendelkezésre a diagnózis felállításához:

• Gyomortükrözés (gasztroszkópia), vastagbéltükrözés (kolonoszkópia)
• Hasi és kismedencei ultrahang
• Szükség esetén kontrasztos CT, illetve hasi MR vizsgálat
• Májfunkció laborvizsgálat
• Kilégzési tesztek: Helicobacter pylori teszt, H2 kilégzési teszt
• Irritábilis bél szindróma laborvizsgálat
• Ételintolerancia laborvizsgálat (46 étel)
• Ételallergia laborvizsgálat (20 allergén)
• Glutén okozta betegségek laborvizsgálata
• Tejcukor és tejfehérje laborvizsgálat
• Széklet vér teszt rejtett vérzés kimutatására

A diagnózis felállítása után az esetek többségében gyógyszeres kezeléssel és étrendi, illetve életmódbeli változtatással enyhíthető, illetve szüntethető meg a panasz. Egyes állapotok endoszkópos beavatkozással is kezelhetők (pl. polip eltávolítás), vannak azonban olyan esetek is (epekő, daganatok), ahol a gyógyuláshoz műtéti beavatkozás szükséges.

Az emberi szervezet működéséhez szükséges energia felvételére és feldolgozására az emésztőrendszer (apparatus digestorius) szolgál, amit a felvett tápanyagokból és vízből állít elő. Emésztőrendszerünk a felvett táplálékot enzimek segítségével monomerekké (a szervezet számára hasznosítható legkisebb anyagokká) bontja, ezek biztosítják majd a szervezet energiaellátását. Az energia előállításához szükséges legfontosabb monomerek az aminosavak, zsírsavak, nukleotidok és monoszacharidok.

Az emberi emésztőrendszer 3 részre tagolható: elő-, közép- és utóbélre.

Az előbél további 2 szakaszra bontható: az első szakasza a szájüreg, ami a táplálékot készíti elő aprítással és falatképzéssel a különböző enzimhatásokra: Már itt elkezdődik a keményítő lebontása a nyálban található amiláz enzim segítségével. A második szakasz a garattal kezdődik, majd a nyelőcsővel folytatódik, melyen keresztül a táplálék a gyomorba jut. A gyomor összekeveri, tárolja és előemészti a táplálékot. Ezeken kívül védelmi funkciót is ellát, hiszen a bejutó mikroorganizmusok egy része itt elpusztul.

A középbélhez tartozik a vékonybél, ahol az emésztés és a felszívódás túlnyomó része történik.

A gyomor által előkészített táplálék emésztését az emésztőmirigyek (hasnyálmirigy, máj) által termelt emésztőenzimek, valamint a vékonybél nyálkahártyája által termelt bélnedv végzi. A tápanyagok felszívódást a vékonybél felszínén található bélbolyhok segítik, melyek sokszorosára növelik a vékonybél tápanyagfelvételre képes belső felszínét.

A megemésztett táplálék után visszamaradt salakanyag a vékonybélből a vastagbélbe távozik. Ez a szakasz már az utóbél részét képezi. Emésztés ezen a szakaszon már nem történik, csak víz, ionok és egyes vitaminok szívódnak fel a vastagbél falán keresztül. A vastagbél a visszamaradt béltartalmat továbbítja a végbél felé, ahol fokozatosan székletté alakul és távozik a szervezetből.