Klorid
A klorid egy negatív töltésű elektrolit, mely a többi ásványi anyag molekulával (pl. nátrium, kálium) együtt a szervezet folyadékháztartásának szabályozásáért és a sav-bázis egyensúly fenntartásáért felel. Ezen kívül segít fenntartani az elektromos semlegességet (nyugalmi potenciál) is a sejtmembránokban, ingerület keletkezésekor pedig a potenciálváltozást. Minden folyadékban jelen van a szervezetünkben, de legnagyobb mennyiségben a vérben található. Szervezetünkbe jellemzően konyhasóval jut be, a gyomor- és bélcsatornán át szívódik fel és a felesleg vizelettel választódik ki. Normál esetben szintje túlnyomóan állandó.
Mit mutat a vizsgálat?
A vizsgálat megmutatja az esetleges elektrolitegyensúly-zavart, hyperchloraemiát (emelkedett klorid szint) és hypochloraemiát (alacsony klorid szint).
Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése?
A klorid szintjének mérése legtöbbször általános kivizsgálás keretein belül zajlik a többi elektrolittal együtt, de a szakorvos elrendelheti a klorid szintjének vizsgálatát hosszan elhúzódó hányás, hasmenés vagy gyengeség esetén is, illetve különböző krónikus betegségek diagnosztizálását is elősegítheti, mint például magas vérnyomás vagy szívelégtelenség.
Milyen mintára van szükség a vizsgálathoz?
A vizsgálathoz vénából vett vérmintára van szükség.
Mire utalhat az eredmény?
A klorid szintje függ a szervezet folyadékmennyiségétől, de bizonyos gyógyszerek (pl. vizelethajtók, lázcsillapítók) is hatással lehetnek a klorid koncentrációjára. Az emelkedett klorid szint dehidratációra utalhat, de akkor is magas a szintje, ha túl sok alkálikus vegyület veszik el a szervezetből.
Alacsony klorid szint olyan betegségeket jelez, ahol a nátrium szintje is csökkent, például krónikus hányás, hasmenés vagy tüdőbetegség.
Mi a teendő a vizsgálat után?
A vizsgálattal önmagában nem diagnosztizálható egy betegség sem, a kapott lelettel minden esetben keressen fel belgyógyász vagy hematológus szakorvost a pontos diagnózis és a szükséges terápia meghatározása érdekében.
