Női/férfi egészség laborcsomag

A májfunkció vizsgálat tájékoztatást ad a máj gyulladásos állapotáról, az epe kiválasztásról és a gyógyszerek, alkohol, drog, illetve egyéb toxikus anyagok májkárosító hatásáról.

Az alábbi értékeket vizsgáljuk:

• bilirubin: a vörösvérsejtek sárga színű bomlástermékeként keletkezik a lépben, a májban és bizonyos nyirokcsomókban. Szintje a vörös vértestek fokozott lebomlása, májbetegségek és epeelfolyási akadály esetén emelkedhet. Össz-bilirubin normál értéke: 5 – 17 umol/l (3 – 10 mg/l) között.
• GOT (glutamát-oxálacetát aminotranszferáz): az aminosavak anyagcseréjénél közreműködő enzim. Normál esetben kis mennyiségben van jelen a vérben, szervi károsodás esetén azonban értéke megemelkedik. Alacsonyabb GOT értékkel várandós kismamáknál találkozhatunk. Normál értéke nőknél 18-31 U/l, férfiaknál 18-33 U/l.
• GPT (glutamát-piruvát aminotranszferáz): a májsejtekben termelődő enzim, ami az ott bekövetkezett károsodásokat mutatja. Normál esetben ez is kis mennyiségben van jelen a vérben, károsodás esetén emelkedik. Normál értéke nőknél 7-30 U/l, férfiaknál 10-55 U/l.

• GGT (gamma-glutamil-transzferáz): a máj, a hasnyálmirigy és a vesék által termelt enzim. Értékét a máj és az epeutak vizsgálatánál nézik, a legmegbízhatóbb jelző paraméter. Normál értéke nőknél 8-40 U/l, 9-50 U/l.
• ALP (alkaikus foszfatáz): a fehérjék lebontását segítő enzim. Általában máj és csontbetegségek vizsgálatánál ad információt. Magas érték máj vagy csontbetegségre (pl. csontritkulás) utal, alacsonyabb érték oka lehet pajzsmirigy-alulműködés, alultápláltság vagy vérszegénység is. Normál értéke: 20-140 U/l.
• albumin: a szervezet legfontosabb kötő és szállító fehérjéje. A májban képződik és rendkívül érzékeny a májkárosodásra. Alacsony szintje májkárosodásra utal, magas értéke pedig dehidratációt (kiszáradás) jelez. Normál értéke 35-52 g/l.
• kolineszteráz: két fajta kolineszteráz enzim található a vérben. Az acetilkolineszteráz az ingerületvezetésben játszik szerepet, a pszeudokolineszteráz pedig a máj szintetikus működéséről ad tájékoztatást. Csökkent szintje egyes májbetegségek, valamint idült gyulladás esetén alakul ki, magasabb értéke pedig gyakori többek között cukorbetegség esetén. Normál értéke: 4,3 – 13,2 kU/l.

A vesék funkciója a só- és vízháztartás, anyagcsere folyamatok, és a vérnyomás szabályozása, valamint a vizelet előállítás. A vesefunkció laborvizsgálatnál egy-két érték önmagában nem ad pontos információt, a mért értékek egymáshoz való viszonya a mérvadó.

A csomag az alábbi értékeket méri:

• vizelet és általános üledék: ez a vizsgálat fertőzés, anyagcsere rendellenesség és vesebetegség felismerésére szolgál.
• kreatinin: az izmokból származó fehérje lebomlási terméke, vérszintje a veseműködés jelzője. Emelkedett szintje általában a vese szűrletképzési problémáját jelzi, alacsonyabb szint pedig várandóság idején illetve öregedéssel alakul ki. Normál értéke: 53-133 µm/l
• karbamid: az aminosavak lebontási terméke, szintén a veseműködés jelzője. Emelkedett szintje általában a veseműködés elégtelenségét jelzi. Normál értéke 3-7 mmol/l közt van.
• húgysav: a purin vegyületek lebomlásából származó végtermék, ami az emésztés során kerül a keringésbe. A purin vegyületek táplálékból, fehérje formájában jutnak a szervezetbe. A húgysav kétharmada a vesén keresztül ürül ki a szervezetből. Emelkedett húgysav szint kialakulhat például, ha a vese húgysav kiválasztása nem megfelelő, vagy túlzott fehérje (hús) fogyasztása eset. Normál értéke nőknél vérben 140-340 µmol/l, férfiaknál 220-420 µmol/l.

A vér juttatja el az oxigént és a gyomor-bél rendszerben felszívódott anyagokat a szövetekhez, a szén-dioxidot a tüdőhöz, a metabolizmus végtermékeit a pedig a vesékhez. Részt vesz a testhőmérséklet szabályozásában, valamint eljuttatja a sejtekhez a hormonokat és a sejtműködést vezérlő egyéb anyagokat is. Hogy ezeket mind ellássa, minden elemének megfelelő számban és minőségben jelen kell lennie.

Az alábbi értékek vizsgálatát foglalja magában a csomag:

• teljes vérkép: a vérben lévő alakos elemek, a vörösvértestek, fehérvérsejtek és a vérlemezkék abszolút számának meghatározására végezzük. Ebből következtethet a szakorvos többek közt vérszegénységre, vérvesztésre, gyulladásos folyamatokra, vérképző szervek betegségére és véralvadási zavarokra.
• vas: a hemoglobinnak, a vér fő oxigénszállító fehérjéjének fontos alkotóeleme. Hiánya esetén vérszegénység alakul ki, csökkentve a vér oxigénszállító kapacitását. Normál értéke nőknél 9-30 µmol/l, férfiaknál 12-31 µmol/l.
• transzferrin (teljes vaskötő kapacitás): a vér fő szállító fehérjéje, melyből a szervezet vasraktárainak feltöltöttségére lehet következtetni. Normál értéke felnőtteknél 200-340 g/dl.

• ferritin: májban termelődő fehérje, mely vasat köt meg. A szervezet vastartalmának jelzője, vashiány esetén szintje csökken. Emelkedett szint krónikus gyulladás, daganatos megbetegedés esetén alakul ki. Normál értéke nőknél 4-161 µg/l, férfiaknál 16-300 µg/l.

A csomag ezen eleme a zsírok és szénhidrátok anyagcseréjét vizsgálja. A zsíranyagcsere elsősorban a májban megy végbe, itt történik a zsírok és zsírszerű anyagok felépítése és lebontása. A folyamatot bonyolult szabályozómechanizmusok irányítják, melyben a hormonok is szerepet játszanak.  A szénhidrát anyagcsere zavarainak időben történő felismerése megelőzheti a cukorbetegség súlyosabb szövődményeinek kialakulását is.

• vércukor: a vérben levő glükóz szintjének meghatározására szolgál, segítségével felismerhető a cukorbetegség. Megemelkedett szintje utal cukorbetegségre. Normál érték: 3,6 – 6,0 mmol/l.
• HbA1c: Hosszú távú vércukorszint jelző paraméter, segítségével megítélhető az elmúlt 6-10 hét átlagos vércukorszint értéke. Normál értéke felnőtteknél 4,2-6,1%.

• Koleszterin: a koleszterint legnagyobb mennyiségben a máj állítja elő, de egy részét táplálékkal vesszük magunkhoz. A máj által termelt koleszterin az epe előállításához nélkülözhetetlen. Laboratóriumi vizsgálat során meghatározzák az összkoleszterint és feltüntetik az LDL valamint HDL koleszterin arányát is.

  • Összkoleszterin:  Az LDL és a  HDL vérszérumban jelenlévő összmennyiségét illetve egymáshoz viszonyított arányát mutatja.
  • HDL koleszterin: a „védő” koleszterin. Az érfalban lerakodó koleszterint szállítja vissza a májba, megakadályozva ezzel az érelmeszesedést.
  • LDL koleszterin: „rossz” koleszterin. A májból a sejtek felé szállítja a koleszterint, ami lerakódhat az érfalakban, csökkentve rugalmasságukat és növelve az érelmeszesedés és a szívinfarktus kialakulásának kockázatát.
• non-HDL-koleszterin: Értékének mérése azért ajánlott, mert pontosabban jelzi az érrendszeri megbetegedések kockázatát. Normál értéke 3.4 – 4.0 mmol/l közt van.
• triglicerid (neutrális zsír): a táplálkozás során bevitt zsírok alkotóelemei, melyek energiával látják el a szervezetet. Ideális esetben kis mennyiségben fordul elő a szervezetben, de túlzott szénhidrát bevitel esetén szervezetünk is triglicerideket állít elő. Normál értéke 1,7 mmol/l alatti.

Ez az elem a pajzsmirigy működésének ellenőrzésére fókuszál. A pajzsmirigyserkentő hormon, a TSH (thyreoidea stimuláló hormon) szintjét vizsgáljuk, mely az agyalapi mirigyben termelődik és a pajzsmirigy hormontermelését serkenti. Ha a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy alulműködik, amennyiben pedig alacsonyabb a TSH értéke, a pajzsmirigy fokozott működése állhat a háttérben.

Az elektrolitok alapvető összetevői a vérnek. A víz eloszlását szabályozzák a szervezetben, valamint fenntartják a sav-bázis egyensúlyt és a test normál pH értékét.

• kálium: a káliumion mérése fontos információt szolgáltat a szervezet folyadékháztartásáról, hormonális hatásokról, és alkalmazott terápiákról. Magas káliumszint szívritmuszavarokat okozhat. Normál értéke 3,5-5 mmol/l közt van.
• kalcium: a vizsgálatot bizonyos endokrin-, vese- és csontbetegségek diagnózisához használjuk. A teljes kalciumkoncentráció normál értéke 2,2-2,6 mmol/l közt van, az ionizált kalcium (ami a megfelelő ideg és izomingerlékenységért felel) 1-1,2 mmol/l közt mozog.

A tápcsatornában keletkező rendellenességek vizsgálatára széklet vér tesztet végzünk. E vizsgálat keretében a székletben esetlegesen fellelhető vért ellenőrizzük, ugyanis normál esetben a széklet nem tartalmaz vért. A megjelenő vér a bélrendszerből származik, előfordulhat emésztett formában, és a végbélből származóan is, a vizsgálat mindkét esetben kimutatja azt.

A gyulladás egy nagyon összetett folyamat, mely több elhárító rendszert aktivál egyszerre: az immunrendszert, a gyulladáscsökkentő anyagokat előállító rendszert, valamint a véralvadási rendszert. A gyulladás akut fázisában különböző fehérjék szaporodnak fel a vérben, melyek által laborvizsgálattal kimutatható a gyulladás.

A laborvizsgálat csak a szervezetben jelenlévő gyulladást tudja kimutatni, annak pontos helyét azonban nem. Gyulladás jelenléte esetén az esetleges panaszok ismeretében javasolt további vizsgálatok elvégzése.

• vörösvértest-süllyedés: a szervezetben zajló kóros folyamatokra hívja fel a figyelmet, elsősorban gyulladásra. Normál értéke kevesebb, mint 20 mm/óra.
• CRP: a CRP fehérje mennyiségét méri, ami gyulladás esetén termelődik a májsejtekben. Jellemzően bakteriális és gombás fertőzések esetén emelkedik meg a szintje radikálisan. Normál értéke 8mg/l alatti.

A fent felsorolt vizsgálatok mellett az 50 év felettiek számára ajánlott csomag tartalmaz további vizsgálatokat is:

• D-vitamin: mindkét nem esetében ellenőrizzük szintjét a szervezetben. Alacsony szintje utalhat a csontok gyengülésére (csontlágyulás, gyakori törések, csontritkulás), cukorbetegségre, egyes daganatos kórképekre vagy szív- és érrendszeri betegségekre is. Normál értéke 75 nmol/l.
• Tesztoszteron: férfiak esetében végezzük ezt a vizsgálatot. A legfontosabb férfi nemi hormon, szintje a kor előrehaladtával csökken a szervezetben. Normál értéke felnőtt férfiaknál 9,9-28 nmol/l.
• PSA (prosztata-specifikus antigén): férfiak esetében végezzük ezt a tesztet. A PSA a prosztatában termelődő fehérje, melynek segítségével szűrhetőek a prosztata betegségek. Normál értéke 5 µg/l alatt van, 5-10 µg/l közt határérték.

A vérvételhez éhgyomor szükséges. A vizelet vizsgálathoz tiszta edényben leadott mintára, a széklet vér vizsgálathoz nem a steril széklet tartály, hanem a folyadékos széklet mintavevő szükséges.

A vizsgálatot követő 3. munkanap után.