Inzulinrezisztencia vizsgálati csomagok
Az inzulinrezisztencia vizsgálat keretében 2 vagy 3 pontos glükóz terheléses laborvizsgálattal mutathatjuk ki az inzulin rezisztens állapotot.
Mi az inzulinrezisztencia?
Az inzulinrezisztencia (IR) egy olyan állapot, amikor sejtjeink nem tudják felvenni a működésükhöz szükséges glükózt, mert az inzulin gyengén tud csak kapcsolódni a sejtek felszínén lévő inzulin-receptorokhoz. Az inzulin felelős ugyanis azért, hogy a glükóz beépüljön a sejtekbe.
Az inzulin a hasnyálmirigy bétasejtjei által termelt hormon, mely segíti a szervezetet, hogy a glükózt energiává alakítsa. Az elfogyasztott táplálékot emésztőrendszerünk glükózzá bontja le, ami a véráramba kerül és így eljut testünk minden sejtjéhez. Étkezés után a vérben lévő glükóz (vércukor) szintje megemelkedik, amire válaszként a hasnyálmirigy több inzulint termel, hogy segítse a sejtekbe való beépülést.
Inzulinrezisztencia esetén a sejtek nem reagálnak megfelelően az inzulinra, ami a hasnyálmirigyet még több inzulin előállítására készteti. Egy idő után azonban nem lesz képes kielégíteni a megnövekedett inzulin igényt, aminek nyomán a lebontatlan glükóz felhalmozódik a véráramban, és cukorbetegség kialakulásához vezet.
Az inzulinrezisztencia fokozza a II. típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, annak megelőző állapota. Mivel az inzulinrezisztencia genetikailag örökölhető, a vizsgálat elvégzését különösen javasoljuk azok számára, akiknél előfordult már II. típusú cukorbetegség a családban.
Az inzulinrezisztenciának általában nincsenek tipikus tünetei, sokszor más betegség vizsgálata során merül fel a gyanúja. A tünetek közt előfordulhat depresszió, rossz közérzet, fáradtság, hajhullás, túlsúly, alma típusú elhízás, menstruációs zavar, meddőség, erős szőr növekedés. Az inzulin rezisztens állapot nők körében fordul elő gyakrabban.
Mit foglal magában az inzulinrezisztencia vizsgálati laborcsomag?
Az inzulinrezisztencia vizsgálat során terheléses vércukor vizsgálatot végzünk, mellyel párhuzamosan mérjük az inzulin szintjét, elválasztásának mértékét és annak változását is. Az inzulin rezisztens személyeknél ugyanis megfigyelhető, hogy a vércukor szint mellett, az inzulin szint is emelkedett értéket mutat.
A vizsgálatot megelőzően legalább 3 napig 150 gramm szénhidráttartalmú diéta tartása ajánlott, a vizsgálatot megelőzően pedig 12 órás éhezés szükséges az éhgyomri vérvételhez.
A vizsgálat a reggeli órákban éhgyomorral történik, igény szerint két, vagy három mintavétellel. Először éhgyomri vérvétel történik, amit egy vércukorszint ellenőrzés követ. Ha a mért érték 7 .00 mmol/l alatt van, a vizsgálat elvégezhető, a páciensnek ekkor el kell fogyasztania egy 75 g glükózt tartalmazó, édes oldatot. Ezután 3 pontos vizsgálat esetén 60, illetve 120 perc múlva történik vérvétel, melyből a vércukorszint vizsgálata után megállapítható lesz a glükóz tolerancia. Ezzel párhuzamosan az inzulin szintet és annak változását is mérjük. 2 pontos vizsgálat esetén a második mintavétel 120 perc után történik.
A lelet tartalmazza az éhgyomri vércukor és inzulin értékekből számított HOMA-indexet is, aminek értékét kezelőorvosa figyelembe veszi az inzulinrezisztencia megállapításánál. 2-es értéktől már felmerül IR gyanúja, azonban ez az érték önmagában nem elég a diagnózis felállításához, mivel nem mutatja a terhelés utáni értéket.
Mikor várható az eredmény?
A vizsgálatot követő 2. munkanap után.
Mi a teendő a laborvizsgálat után?
A laborvizsgálat eredménye önmagában nem minősül diagnózisnak, a tünetek és a mért értékek tükrében belgyógyász szakorvos állapítja meg inzulinrezisztencia fennállását.
