Gyakori felső légúti hurutok, fertőzések oka gyermekeknél
Gyermekeknél a leggyakoribb betegség a felső légutak fertőzése, amit a légutakat megtámadó vírusok okoznak. Ezek a vírusok általában cseppfertőzéssel, vagy láthatatlan porszemcsékhez tapadva kerülnek a légutakba, több napig megfázásos panaszokat okozva.
Kisgyermek korban (1-8 év) az immunrendszer fejletlensége miatt a gyermekek rendkívül gyakran betegednek meg valamilyen felső légúti fertőzés nyomán. A fertőzések száma az életkor előrehaladtával az egyes vírusokkal szembeni immunitás kialakulása okán csökken, kamaszkorra eléri a felnőtteknél átlagos gyakoriságot.
Mikor ajánlott a laborcsomag elvégzése?
A gyakori felső légúti hurutok okának laboratóriumi vizsgálata abban az esetben javasolt, ha a felső légúti fertőzések az átlagnál gyakrabban alakulnak ki a gyermeknél, és ezt gyakran kísérik komplikációk is (pl. középfülgyulladás, tüdőgyulladás), illetve a betegség 2 hétnél tovább elhúzódik, és a panaszok nem javulnak antibiotikumos kezelés hatására sem.
A laborcsomag segítségével kideríthető, hogy a gyakori felső légúti fertőzések kialakulásának az immunrendszer nem megfelelő működése, vagy valamilyen vérképzési zavar áll-e a hátterében.
Milyen vizsgálatokat tartalmaz a laborcsomag?
Vérkép: a vérben jelen lévő alakos elemek (vörösvértestek – vvt, fehérvérsejtek – fvs, vérlemezkék – THR), relatív és abszolút számának, típusának, nagyságának, alakjának, és egyéb fizikai jellemzőinek meghatározására szolgál. A vérkép információt nyújt a szervezetben végbe menő gyulladásos folyamatok állapotáról, vérvesztésről, kiszáradásról, segítségével diagnosztizálható a vérszegénység, a véralvadási zavarok, a vérképzőszervekből kiinduló daganatos betegségek (limfóma, leukémia), illetve egyéb vérképzőszervi betegségek (pl. csontvelő-elégtelenség).
Gyulladásos paraméterek
Vvt süllyedés: vérsüllyedés meghatározásával információt kaphatunk a szervezetben jelenlévő kóros folyamatokról, idült és heveny gyulladásokról, fertőzésről, továbbá segítséget nyújthat autoimmun betegségek diagnosztizálásában is. Emelkedett értéke a szervezetben jelenlévő fertőzésre, gyulladásra utal, valamint autoimmun folyamatot is jelezhet.
CRP: CRP (C-reaktív protein) fehérje mennyiségét méri, ami gyulladás esetén termelődik a májsejtekben. Jellemzően bakteriális és gombás fertőzések esetén emelkedik meg a szintje radikálisan, pár órán belül, így hatékonyan nyomon követhető a gyulladásos betegségek és az autoimmun betegségek lefolyása is. A laborvizsgálat csak a szervezetben jelenlévő gyulladást tudja kimutatni, annak pontos helyét azonban nem.
Immunológiai háttér
Az immunglobulin (Ig) értékek kiértékelése rendszerint együtt történik, egymáshoz viszonyítva az értékek eltérését.
IgG: az immunglobulin G a vérben legnagyobb mennyiségben jelenlévő antitest. Pár nappal a fertőzéseket követően termelődnek, hosszú távú védelmet nyújtva a mikroorganizmusok ellen. Segít megelőzni az újrafertőződést egy adott kórokozóval szemben, így ezt a mechanizmust használják ki a védőoltások is. Ha szintje jelentősen lecsökken, jóval gyakoribbá válnak a felső légúti és emésztőrendszeri fertőzések.
IgM: fertőzés esetén ezt a típusú immunglobulint kezdi termelni a szervet, ami rövid távú védelmet nyújt az IgG termelődéséig. Szintjének emelkedése nemrég lezajlott, vagy meglévő fertőzésre utal.
IgA: az immunglobulin A biztosítja az elsődleges védelmet a kórokozókkal szemben a nyálkahártya felületein (légutakban, valamint a gyomor és bélrendszerben). Visszatérő légúti fertőzésekben szenvedő betegek nyálában az IgA mennyisége alacsonyabb lehet.
CH50 (totál komplement aktivitás): A komplement fehérjék által alkotott rendszer az immunrendszer veleszületett része, az idegen anyagok elpusztításában vesz részt, felismeri azokat és a lánc tagjai egymás után aktiválódnak. A CH50 a teljes klasszikus komplement út, mind a 9 komplement alkotóelem működését vizsgálja. A komplement fehérjék egyikének hiánya általában visszatérő fertőzésekhez vagy autoimmun betegséghez vezet. Az emelkedett vagy csökkent érték utal arra, hogy a gyulladásos betegségben az immunrendszer is érintett-e.
AST/ASLO (anti-streptolizin): az anti-streptolizin a Streptococcus A csoportja ellen termelt ellenanyag, amit az immunrendszer állít elő válaszul a fertőzésre. A bakteriális torokgyulladást leggyakrabban e baktériumcsoport tagjai okozzák. A vizsgálat segítésével meghatározható a szintje a vérben, ami utal arra, hogy a közelmúltban lezajlott-e a fertőzés.
Vas anyagcsere
Vas: a hemoglobinnak, a vér fő oxigénszállító fehérjéjének fontos alkotóeleme. Hiánya esetén vérszegénység alakul ki, csökkentve a vér oxigénszállító kapacitását. A vas segít a fertőző betegségek leküzdésében, a fehérjék előállításában. Elhúzódó gyulladásos betegség esetén vashiány is kialakulhat.
Transzferrin (teljes vaskötő kapacitás): a vér fő szállító fehérjéje, melyből a szervezet vasraktárainak feltöltöttségére lehet következtetni. Elhúzódó gyulladások, fertőzések esetén emelkedik a vér transzferrin szintje.
Hogyan készüljek a vizsgálatra?
A vizsgálathoz nem szükséges éhgyomor.
Mi a teendő a vizsgálat után?
A lelet önmagában nem jelent diagnózist semmilyen állapotra, vagy betegségre, a leletek értelmezéséhez és a fertőzések okának felderítéséhez minden esetben keresse fel gyermeke háziorvosát, esetleg gyermek infektológus, vagy gyermek pulmonológus szakorvost.
Mikor várható az eredmény?
A vizsgálatot követő 21. munkanap után.
