Audiológia
Mi okozhatja a halláskárosodást?
Ha a hallás fent ismertetett folyamatában bárhol zavar keletkezik, halláskárosodásról beszélünk. Az életkor előrehaladtával a hallóképesség általában csökken, a tévhitekkel ellentétben azonban a hallás romlása nem csak az idősek körében gyakori. Fiatalon is érhet bárkit halláskárosodást okozó hatás (jelentős háttérzaj, hangos zene, munkahelyi zajártalom, hirtelen hanghatás) de akár egy vele született probléma is okozhatja.
A halláskárosodás hátterében a hangvezető rendszer károsodása, vagy az érzékelő sejtek hiánya, illetve ezek együttese is állhat.
A hangvezető rendszer, a külső hallójárat, a dobhártya, vagy a középfül károsodása esetén vezetéses halláscsökkenésről beszélhetünk. Jellemzően valamelyik frekvenciára nézve csökken ilyenkor a hallás, aminek kiváltó tényezője lehet egy fülgyulladás, gyerekeknél az orrmandula megnagyobbodása vagy akár a fülzsír felhalmozódása is. Felnőtteknél gyakori kiváltó ok az otosclerózis. A betegség nyomán szivacsos anyag rakódik le és szilárdul meg, melynek következtében a kengyel mozgása lehetetlenné válik, nem vezeti megfelelően a hangot, ami fokozatosan kialakuló egyoldali hallásromlást, vagy kétoldali nagyothallás okoz. A vezetéses halláskárosodás általában enyhe, vagy középsúlyos, de lehet átmeneti is.
Az idegi jellegű halláskárosodást az érzékelő sejtek hibás működése vagy hiánya okozza. Ide soroljuk az életkor, a zajhatás, vagy egyes gyógyszerek (aszpirin) mellékhatásaként kialakuló csiga, vagy hallóideg roncsolását eredményező hallászavart. Ez a fajta halláskárosodás általában tartós.
Hol vehető igénybe a vizsgálat? Válasszon Klinikát!
Mivel foglalkozik az audiológia?
Az audiológia, azaz a hallástan a hallással foglalkozó fül-orr-gégészeti szakterület, mely a halláscsökkenések diagnózisával, és szűrésével foglalkozik. Az audiológiai vizsgálatot audiológus specialista végzi, hogy meghatározza a halláskárosodás típusát és megállapítsa a halláscsökkenés mértékét.
Hogyan épül fel a fül?
Fülünk a hallás és az egyensúlyozás rendszerének szerves része. A hallórendszer feladata, hogy a külvilág akusztikus ingereit felfogja, majd a központi feldolgozó rendszer segítségével átalakítsa és továbbítsa azokat az agy hallóközpontja felé. Az egyensúlyozás rendszere a fej helyzetét, elmozdulásait regisztrálja, és ezekről informálja a szomatomotoros rendszert, mely irányítja a vázizmok mozgását.
A fület három részre oszthatjuk: külső, közép- és belső fülre. A külső fül része a fülkagyló, a külső hallójárat valamint a fülcimpa, melyet a dobhártya választ el a középfültől. A középfülben találhatók a hallócsontocskák (kalapács, üllő, kengyel), melyek feladata, hogy továbbadja a csigának a levegő rezgéseit. A folyadékkal teli csigában található Corti-féle szervben alakulnak át ingerületté a rezgések, melyet a hallóideg közvetít az agy hallóközpontjába.
A működés szempontjából megkülönböztetjük a hangvezető és hangfelfogó rendszert. A hangvezető rendszer részét képezi a fülkagyló, a hallójárat, a dobhártya, a hallócsontok és a labyrinthfolyadékok, a Corti-szerv ingerfelvevő szőrsejtjeitől az agykéregig tartó szakasz pedig a hangfelfogó apparátushoz tartozik.
Hogyan lesz a hangból észlelés?
A hallás a hangfrekvenciájú levegőrezgések, azaz a hangok észlelése és tudatos feldolgozása. A levegőrezgéseknek a belső fülben található csigában (cochlea) lévő folyadékhoz kell eljutniuk, hogy a csiga szőrsejtjeit ingerelhessék. Ezek a szőrsejtek négy sorban helyezkednek el a Corti-féle szerven, végig a csiga mentén.
A hangrezgések a külső hallójáraton és a középfülön keresztül jutnak a belső fülhöz. A fülkagyló segítségével jut el a hang a külső hallójáraton át a dobhártyához. A középfül feladata, hogy az ide érkező hangrezgéseket átalakítsa és továbbítsa a belső fül felé. A belső fülben történik a frekvenciaanalízis, a komplex hangrezgések felbontása összetevőire és azok átalakítása ingerületté, melyet a hallóideg tovább szállíthat az agykéreg felé.
Érdemes tudni, hogy a kezeletlen magas vérnyomás és cukorbetegség növelheti a halláscsökkenés kialakulásának kockázatát.
Milyen tünetek esetén keressünk fel audiológiai szakrendelést?
Ha a hallásunkban bármilyen változást érzékelünk, először javasolt fül-orr-gégészeti szakrendelést felkeresni a panasszal, hogy a kiváltó okok, gyulladások, esetleges szervi elváltozások megállapíthatóak legyenek.
Az audiológiai szakrendelésre fül-orr-gégész szakorvosi beutaló szükséges.
Az alábbi panaszok esetén érdemes felkeresni audiológia szakrendelést:
- Fülzúgás, fülcsengés
- Hallás és beszédértési problémák
- Szédülés
- Egyensúlyzavar
Hogyan vizsgálható a halláskárosodás?
A hallásproblémák vizsgálata különböző módszerekkel történhet. Léteznek objektív eljárások, melyekhez nincs szükség a beteg aktív közreműködésére, valamint szubjektív mérések, ahol a beteg aktív közreműködésével juthatunk a vizsgálati eredményekhez.
Szakrendelésünkön az audiológus a panaszok függvényében az alábbi vizsgálatokat végezheti el:
Hangvilla vizsgálat
Ennek a szubjektív vizsgálati módszernek a lényege, hogy megállapítsuk, hogy a hallásproblémát a hangvezetéses rendszer károsodása okozza-e, és a vizsgálat elvégzése után következtethetünk a működészavar mértékére is. Az audiológus a megpengetett hangvillát a vizsgált személy homlokának vagy fejtetejének közepéhez támasztja, majd a páciens visszajelzése alapján összehasonlítja a hangvillák által keltett hangosságérzetet a fül előtt és mögött.
Hallásküszöb vizsgálat
Szubjektív hallásvizsgálati módszer, mely segítségével meghatározható a legkisebb intenzitású hang, amit hall a páciens.
A vizsgálat hangszigetelt helységben, úgynevezett csendes kamrában történik. A vizsgálat során a fül mögötti csontos területre helyezett eszközön át érkező rezgések, illetve a fülhallgatóban hallható tiszta hangok érzékeléséről a páciensnek visszajelzést kell adnia a vizsgálatot végző audiológus számára.
A két fülön külön-külön határozzuk meg a légvezetéses hallásküszöböt és a csontvezetéses hallásküszöböt, melyről egy úgynevezett audiogram készül. Ennek segítségével pontos képet kaphatunk a halláscsökkenés mértékéről.
Beszéd audiometria
A vizsgálat a hallásküszöb vizsgálathoz hasonlóan, gyakran azt követően történik. Két féle vizsgálatot végzünk, az egyik a beszéd-hallásküszöb a másik a beszédértés vizsgálata. Hangszigetelt szobában a fülhallgatóból hallott fonetikailag kiegyensúlyozott, egy szótagú szavakat, kifejezéseket a páciensnek a vizsgálat első szakaszában jeleznie kell, ha észleli, majd a következő vizsgálati szakaszban hallás után vissza kell mondania. A beszédet a páciens számára érthetőnek akkor tekintjük, ha az elhangzott beszédet legalább 50 %-ában észleli, illetve helyesen mondja vissza.
Középfül analízis (tympanometria)
A középfül analízis során a középfülben uralkodó nyomást mérjük, segítségével kimutatható van-e folyadék a fülben, lyukas-e a dobhártya, és a reflexes izomműködés (a stapedius izom erős hangra létrejövő összehúzódása) révén a halláscsökkenés mértéke is megbecsülhető. A vizsgálat során a hallójáratot lezárjuk speciális eszközzel, és a belső nyomást emeljük, majd csökkentjük. A dobhártya rugalmasságát hanggenerátor és mikrofon segítségével mérjük. A vizsgálat során a vizsgált személy nem túl erős, de hangos hangot fog hallani.
Tinnitometria
A fülzúgás vizsgálatára szolgál. Első lépésben szubjektív hallásvizsgálatok(hallásküszöb audiometria, beszéd audiometria) elvégzése szükséges, ezt követően kerül sor a fülzúgás vizsgálatára. A vizsgálat során audiométerrel meghatározzuk a fülzúgás frekvenciáját és hangerejét és mérjük, hogy milyen kibocsátott hang hatására tűnik el, vagy halkul átmenetileg a fülzúgás.
Mi történik az audiológiai vizsgálaton?
Az audiológiai vizsgálat menete a panaszok függvényében eltérő lehet, ugyanis más-más vizsgálatok elvégzése lehet indokolt. Az audiológus a vizsgálat előtt felveszi a kórelőzményt: kikérdezi a pácienst a panasz jellegéről, a korábbi, valamint családban előfordult betegségekről. Ezt követően megtekinti a külső fület, hallójáratot, a dobhártyát, majd az orvosi indikáció alapján elvégzi a szükséges vizsgálatokat. A vizsgálatok eredményéről részletes tájékoztatást ad a páciensnek, és a leghatékonyabb kezelési módot is ismerteti.
Milyen kezelési lehetőségek vannak?
A halláskárosodás típusának és mértékének megállapítása után az audiológus az annak megfelelő kezelést illetve hallókészülék típust fogja javasolni.
A vezetéses halláskárosodás enyhe, vagy középsúlyos esetben gyógyszerrel vagy műtéttel orvosolható. Kezelhető hallókészülékkel, középfül-implantátummal vagy csontvezetéses implantátummal is.
Idegi halláskárosodás esetén hallókészülék vagy középfül-implantátum jelenthet megoldást. Súlyos eseteknél cochlearis implantátum beültetésével orvosolható a probléma.
