Összfehérje
A fehérjék olyan aminosavak láncolatából álló makromolekulák, melyek sejten belüli strukturális, valamint szabályozó szerepet látnak el. Számos különböző fehérje található a vérben, mint például a máj által termelt albumin, ami többek között a zsírsavakat, az aminosavakat, a bilirubint, a hormonokat és gyógyszereket szállítja. Egy másik fehérje-típushoz, a globulinhoz különböző antitestek és enzimek tartoznak. Az összfehérje ezeknek a fehérjéknek a kollektív mennyiségét mutatja meg. A fehérjék mennyisége információt ad a beteg tápláltságáról, illetve a felmerülő vese- és májbetegségekről.
Mit mutat a vizsgálat?
Az összfehérjék mennyiségéből következtetni lehet a vese és a máj működésére.
Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése?
A szakorvos a legtöbb esetben akkor rendeli el a vizsgálatot, ha a páciens hirtelen fogyott, illetve ha vese- és májbetegségekre utaló tünetek jelennek meg.
Milyen mintára van szükség a vizsgálathoz?
A vizsgálathoz vénából vett vérmintára van szükség.
Mire utalhat az eredmény?
Alacsony fehérje szint máj- vagy vesekárosodást jelezhet, de utalhat felszívódási és vízháztartási zavarra is, utóbbi vizenyőt (ödémát) okoz.
Magas fehérje szint hátterében krónikus gyulladás és folyadékvesztés állhat.
Mi a teendő a vizsgálat után?
A vizsgálattal önmagában nem diagnosztizálható egy betegség sem, a kapott lelettel minden esetben keressen fel belgyógyász vagy hematológus szakorvost a pontos diagnózis és a szükséges terápia meghatározása érdekében.
