Bilirubin össz

A bilirubin elnevezése a latin bilis (epe) és ruber (vörös) szavakból származik. Azokban a szervekben termelődik, amelyek részt vesznek a vörösvértestek lebontásában – a lépben, májban és egyes nyirokcsomókban. Más néven epefesték, és a hemoglobin lebontási terméke, mely sárga színű. Élettartama során a vérplazmában a fehérjékhez kötődik, onnan a májba majd az epébe szállítódik. A bilirubin anyagcsere lebomlási terméke adják a széklet barna (sztercobilin), illetve a vizelet sárga (UBG) színét.

Májbetegségek, epeút-ezláródás, illetve a vörös vértestek fokozott lebomlása esetén szintje emelkedhet. Viszketést, valamint a bőr, a nyálkahártya és a szemfehérje sárgás elszíneződését okozza.

A laborvizsgálat rámutathat arra, hogy fenn áll-e a máj- vagy epeútbetegségek valamelyik formája. A bilirubin vérben megtalálható mennyiségét mérjük.

Az orvos akkor rendeli el a vizsgálatot, ha májbetegségre vagy epeút elzáródásra utaló tüneteket észlel, illetve sárgaság gyanúja esetén.

A vizsgálathoz vénából vett vérmintára van szükség.

Újszülöttekben az éretlen enzim rendszer miatt a hemoglobin bontásakor felszaporodik a bilirubin (újszülöttkori sárgaság). Ez egy fiziológiás folyamat, ami 1-3 hét alatt rendeződik. Ha a sárgaság megmarad, akkor alapos kivizsgálás szükséges epeúti fejlődési rendellenesség gyanúja miatt.

Felnőttekben is lehet emelkedett bilirubin érték a bilirubint átalakító enzim csökkent vagy alulműködése miatt (Gilbert-kór). A magas bilirubin szint számos máj- és epeútbetegségre utalhat, mint például hepatitisz vagy cirrózis, illetve alkoholizmust, akár vírusos megbetegedést is jelezhet. Ezek mellett még alultápláltság esetén emelkedhet minimálisan a szintje. Az eredmény azonban önmagában nem számít diagnózisnak, más értékekkel együtt érdemes megvizsgálni a máj működését.

A vizsgálattal önmagában nem diagnosztizálható egy betegség sem, a kapott lelettel minden esetben keressen fel belgyógyász vagy hematológus szakorvost a pontos diagnózis és a szükséges terápia meghatározása érdekében.