Az esetek bizonyos százalékában egyes betegségek nem produkálnak rögtön tüneteket, így a diagnosztizálásuk és kezelésük is nehéz. Fontos ezért, hogy ismerjük ezeket a betegségeket, hogy még időben meg tudjuk akadályozni terjedésüket. Kellemetlen téma, de beszélni kell róluk, ugyanis súlyos következményekkel járhatnak, ha a kezelésük nem történik meg időben. Jellemzően ilyenek például a hipertónia és a cukorbetegség.
Hipertónia
A hipertónia, azaz a magas vérnyomás a cardiovasculáris megbetegedéseknek – a szív- és veseelégtelenségnek és az agyvérzésnek is- a legjelentősebb tényezője. Ez ma népbetegség, a felnőtt lakosság 10-20%-a érintett benne. A magas vérnyomás-betegség sokszor tünetmentes marad, csak egy más betegség miatti kivizsgálás vagy rutin orvosi ellenőrzés során derül rá fény.
Az esetleges tünetek a hipertónia okozta különböző szervkárosodásokra utalnak. Jellemző a magas vérnyomásra a tarkótáji fejfájás, amely gyógyszer bevétele nélkül, spontán csillapodik. Gyakori panasz a szédülés, fáradékonyság. Az orrvérzés, a gyengeség, a homályos látás és a mellkasi fájdalom az érrendszer érintettségére utal. A koponyán belüli nyomás fokozódása miatt szemfenéki elváltozások, vérzések, az ideghártya vagy a látóidegfő ödémája fordulhat elő. Súlyos tünet a nyaki főverőér szűkülete vagy elzáródása.
Cukorbetegség
A cukorbetegség, azaz diabétesz kialakulása nem egyszerűen diagnosztizálható, többször, mire a tünetei megjelennek, már a károsító hatásai, sőt a súlyos szövődmények is kialakulhatnak. A cukorbetegségre számos esetben csak laboratóriumi vizsgálat során derül fény.
Vannak olyan népességcsoportok, akiknél nagyobb a diabétesz kialakulásának kockázata. Az elhízás szinte mindig kísérője a kettes típusú cukorbajnak. A mozgásszegény, stresszes életmódot élők veszélyeztetettebbek. A prevenció a célzott szűrővizsgálatok segítségével valósítható meg.
A diabétesz gyakorisága a 45. életév után meredeken emelkedik, ezért megfontolandó minden 45 évnél idősebb egyén szűrése.