Térdkalács elmozdulás
A térdkalács funkciója és elhelyezkedése
A térd, vagy térdízület (articulatio genus) csatlakoztatja a combhoz a lábszárat. A térdízület testünk legnagyobb, legbonyolultabb és egyben a legsérülékenyebb ízülete. Járásnál a testsúly fele, lépcsőn járáskor pedig a testsúly 2-3- szorosa nehezedik a térdre. A térdízület szerepe, a sípcsont (tibia) és a combcsont (femur) között létrehozni a terhelésátvitelt, úgy, hogy kontrollált, de mégis szabad mozgás történjen. A térdkalács döntő szerepet játszik a négyfejű combizom (quadriceps-izom) erőátvitelében.
A térdkalács hátsó felszínét üvegporc réteg borítja, térdhajlítás során elsősorban fel-le irányú mozgást végez. Ez a mozgás alapvetően teljesen fájdalmatlan, hangtalan. Amennyiben a térdkalács mögötti porcfelszín károsodik, leggyakoribb panasz a behajlított térd fájdalma hosszabb ülés során.
A térdízület egyik legérzékenyebb és legsérülékenyebb része a térdkalács környéke, amelyet patello-femorális ízületnek is neveznek. Kialakulhatnak fájdalommal járó, valamint instabilitással járó kórképek egyaránt, amelyek elsősorban a térdkalács elmozdulásából erednek. A fokozott terhelésből eredő térdsérülések is leggyakrabban a térd elülső részén, a térdkalács környékén jelennek meg.
Térdkalács elmozdulás
Normális esetben a térdkalács pontosan illeszkedik a combcsont elülső felszínén található vályúba, így mindkét oldala egyenlő mértékben terhelődik. Amennyiben a térdkalács, vagy a combcsont alakja eltérő, egyenetlen terhelés alakul ki, ami hamar porckárosodáshoz vezethet.
A térdkalácsot oldalirányban erős szalagok tartják a középvonalban. Kóros anatómiai helyzet, vagy a szalagok elégtelensége a térdkalács elmozdulását okozhatják a középvonalhoz képest. Ez leggyakrabban laterális (kifelé) irányban történik, mivel erre alacsonyabb a combcsont csontos pereme.
A térdkalács elmozdulás fajtái
A térdkalács sérülései közül a csont törése, valamint a ficam a leggyakrabbak.
Mindkettő a porcfelszínek sérülésével jár együtt, emiatt kezelésük fokozottabb odafigyelést igényel. Törés esetén a lehető legpontosabb illesztésre kell törekedni. Ficam esetén is az ízfelszínek sérülése a fő probléma.
Előfordulhat szokványos (habitualis) térdkalácsficam is, amikor a térdkalács akár naponta többször is elhagyhatja a helyét oldalirányban. Ezen ritka esetben az ízület valamilyen szerzett, vagy veleszületett deformitása, vagy a térdízület tengelyeltérése (nagyfokú valgitás, X-láb) okozza a problémát. Ilyenkor a porcfelszínek súlyos destrukciója lép fel.
Milyen tünetei vannak a térdkalács elmozdulásnak?
A probléma vezető tünete a térd elülső, a térdkalács mögötti részének fájdalma, mely főként annak erőteljes behajlításakor jelentkezik:
- lépcsőn lefelé járáskor,
- guggoláskor,
- egyenetlen talajon való járáskor,
- futáskor.
Jellegzetes tünet még, amikor a hosszantartó ülés okoz térdfájdalmat („autó-mozi jelenség”), a térdkalács ugyanis hajlításkor erőteljesen belenyomódik az ízületi árokba, ami provokálhatja a fájdalmat.
Hogyan diagnosztizálható a térdkalács elmozdulás?
A térdkalács elmozdulás könnyen diagnosztizálható, mivel szemmel látható, ha annak pozíciója eltér a combcsont középvonalához képest.
Milyen műtéti eljárással gyógyítható a térdkalács elmozdulás?
A térdkalács porcfelszín kezelése nem egyszerű feladat, mivel a bevált porcmentő beavatkozások számára igen szűk a tér. Nehezíti még az eljárást, hogy a porc alatti csontvastagság nagyon vékony (a térdkalács kb. 2 cm vastag).
Kórházunkban gyakran alkalmazott módszer a „laterális release”, melynek során a térd specialista ortopéd szakorvos átmetszi a térdkalácsot kívülről tartó szalagot, ezáltal megszűnik a térdkalácsot leszorító, kifelé húzó erő és a csont felemelkedve szabadon tud mozogni, így csökken a porcfelszínre nehezedő nyomás is. Ez könnyebb, panasz mentesebb térdmozgásokat eredményez.
A műtét elvégezhető nyílt feltárásból, valamint artroszkópos beavatkozással is. A cél a szalag rostjainak maradéktalan átmetszése. A beavatkozásnak nincsenek jelentős szövődményei.