APTI vizsgálat
Az APTI (aktivált parciális tromboplasztin idő) másodpercben kifejezve méri az alvadásig eltelt időt. A vizsgálat a belső, valamint a közös véralvadási kaszkádutak működését nézi. A véralvadási kaszkád elősegíti a vérrög képződést a vérerek, illetve a szövetek sérüléseinek lefedéséhez, a további vérveszteség megakadályozásának céljából. Ahhoz, hogy a megfelelő alvadékképződés megvalósuljon, a véralvadási kaszkád összes komponensének megfelelő mennyiségben, normálisan kell működnie. Amennyiben egy, vagy több faktor öröklött, illetve szerzett hiányáról beszélhetünk, vagy a faktorok nem működnek megfelelően, akkor a stabil alvadékképződés nem valósul meg, ami fokozott vérzést vagy alvadást eredményezhet.
Mi a vizsgálat célja?
Az APTI teszt a belső, illetve a közös véralvadási kaszkádutak működőképességét vizsgálja. Azt az időt méri másodperc alapon, amely az alvadásig telik el, attól a pillanattól kezdve, amikor a plazmához (a vér fontos összetevője, mely nagyrészt vízből áll, de fehérjéket, hormonokat és ásványi anyagokat is tartalmaz) egy kémcsőben hozzáadják a reagenseket (a reagens olyan vegyület, amely egy másik vegyülettel lép reakcióba).
Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése?
Az APTI vizsgálatot az orvos az alábbi esetekben igényelheti:
- tromboembólia
- májbetegség okozta krónikus állapot
- trombotikus események a páciensnél
- ismétlődő vetélés
- vérzékenységi tendenciák megállapításához adott műtétet megelőzően
- heparin terápiát (véralvadásgátló terápia) megelőzően
Milyen mintára van szükség a vizsgálathoz?
A vizsgálathoz vénából vett vérmintára van szükség.
Mire utalhat az eredmény?
Az alacsonyabb érték fokozott alvadékonyságra utal, míg a magasabb érték vérzékenységgel járhat.
Az olyan betegségek esetében, mint a szívinfarktus, az embólia, vagy a trombózis, az érfal sérülésének következtében alvadék keletkezik az érpályában. Egyes faktorok veleszületett hiánya vérzékenységet okoz, mely azonban májbetegségek esetében, illetve gyógyszeres kezelés hatására – syncumar, heparin – is kialakulhat.
Mi a teendő a vizsgálat után?
A vizsgálat önmagában még nem minősül diagnózisnak. Kérjük, a pontos diagnosztizálás érdekében az eredménnyel minden esetben keresse fel a vizsgálatot elrendelő szakorvost, illetve belgyógyászt.
