Kardiológia

A kardiológia a belgyógyászat egyik szakága, amely a szív és az erek betegségeivel foglalkozik. A terület orvosi végzettségű specialistáit kardiológusoknak nevezzük. Mivel a szív és érrendszeri megbetegedések a leggyakoribb halálozási okok közé tartoznak, megelőzés céljából is, panasz esetén azonban azonnal, javasolt kardiológushoz fordulni.

A kardiológus feladatai közé tartozik a ritmuszavarok, érelmeszesedés okozta koszorúér-betegségek, szívbillentyű zavarok, szívelégtelenség, magas vérnyomás betegség kezelése, és a vérzsíreltérések korrigálása.

Kardiológiai megbetegedések

A kardiológia a következő, főbb területekkel foglalkozik:

  • magas vérnyomás
  • mellkasi fájdalom differenciálása
  • koszorúér betegségek
  • szívritmuszavarok
  • szívelégtelenség
  • szerzett billentyűhibák
  • veleszületett szívbetegségek
  • szív gyulladásos betegségei – szívizom, szívburok, szívbelhártya gyulladás.
Kardiológia
Az emberi szívfelépítése - Medicover Magánkórház
Az emberi szívfelépítése - Medicover Magánkórház

Hogyan működik a szív és a keringés?

A szív a mellkasban, a szegycsont mögött, annak elülső, alsó részén, a mellkas középvonaltól kissé balra helyezkedik el. Szívizomrostokból épül fel, mely akaratunktól függetlenül folyamatos, erőteljes összehúzódásokra képes, azonban idegi és hormonális hatások következtében az összehúzódások gyakorisága alkalmazkodik a változó megterhelésekhez. Nagysága a testtömeggel megközelítően arányos, átlagosan 4 gramm/testsúly kilogramm. Egészséges felnőtteknél átlagos mérete 250-350 gramm.

A szív felépítését tekintve egy izmos falú, összetett üregrendszerű tömlő. Két pitvarból (atrium) és két kamrából (ventriculus) áll, ahol a pitvarok fogadják be a vénákból érkező vért, a kamrák pedig tovább pumpálják az artériákba.

Az artériák és a vénák szerkezetileg is eltérnek egymástól, mivel más-más irányban áramlik bennük a vér. Az artériákon keresztül a szívtől a perifériák felé áramlik, a vénákon át pedig visszafelé, a perifériák felől érkezik a szívhez.

Az artériák kötőszövete rugalmas rostokból felépülő tömött rostos kötőszövet, a vénák vékonyabbak és kevésbé rugalmas falúak, viszont a bennük lévő zsebes billentyűk segítik a vér áramlását.

Kardiológiai diagnosztikai vizsgálatok

EKG (Elektrokardiográfia)

Minden kardiológia szakrendelés alapvető és elmaradhatatlan vizsgálata az EKG vizsgálat. Az EKG a szívműködést (szívverést) kísérő elektromos tevékenységről, változásokról ad képet. Az EKG-görbét papíron vagy monitoron jeleníti meg a készülék. A vizsgálat fájdalommentes és mellékhatások nélküli.

A szív izomzata minden dobbanásnál összehúzódik és elektromos jeleket bocsát ki. Ezek a jelek a test adott pontjaira helyezett elektródákkal pontosan felfoghatók.

Terheléses EKG

A vizsgálattal azt ellenőrzi az orvos, hogy fizikai terhelésre milyen módon reagál a szív. A terheléses EKG során a karra egy vérnyomásmérőt helyeznek, a testre pedig elektródákat. A vizsgálat során a páciens “kerékpározik”. Az orvos a vizsgálat előtt meghatározza az elérendő percenkénti pulzusszámot és fokozatosan terheli a pácienst. A vizsgálat addig tart, míg a vizsgált személy pulzusszáma eléri a kitűzött számot, majd a vizsgálat végén tíz percig vagy a pulzusszám normalizálódásáig még ellenőrzik az értékeket.

Echocardiográfia (szív ultrahang)

Az echocardiográfia a nem invazív kardiológiai diagnosztika egyik legfontosabb módszere. Ez a képalkotó eljárás az ultrahang alkalmazásán alapul, ennek segítségével állít elő mozgóképet a dobogó szívről. Az echocardiográfia a szív és a nagy erek anatómiájának felderítése mellett alkalmas a bal kamra működésének megítélésére is. Nemcsak a bal kamra működését határozhatjuk meg, hanem a szívburokban lévő folyadék, a szívben lévő tumorok, thrombusok vagy egyéb elváltozások kimutatásának is fontos eszköze.

Echocardiográfia (szív ultrahang)

Az echocardiográfia a nem invazív kardiológiai diagnosztika egyik legfontosabb módszere. Ez a képalkotó eljárás az ultrahang alkalmazásán alapul, ennek segítségével állít elő mozgóképet a dobogó szívről. Az echocardiográfia a szív és a nagy erek anatómiájának felderítése mellett alkalmas a bal kamra működésének megítélésére is. Nemcsak a bal kamra működését határozhatjuk meg, hanem a szívburokban lévő folyadék, a szívben lévő tumorok, thrombusok vagy egyéb elváltozások kimutatásának is fontos eszköze.

ABPM (24 órás vérnyomásmérés)

A 24 órás vérnyomásméréshez a páciens kap egy készüléket, ami egy teljes napon át, bizonyos időközönként automatikusan méri és rögzíti a vér erek falára gyakorolt nyomását. A mérések alatt a páciens a napi megszokott tevékenységeit folytathatja. Az orvos kérheti, hogy az ABPM vizsgálat ideje alatt vezessen eseménynaplót, amibe azt kell beírnia, hogy a vizsgálat 24 órája alatt mikor érte nagyobb stressz, mikor volt bármilyen panasza, mikor végzett megterhelő fizikai munkát.

Holter (24 órás EKG vizsgálat)

A Holter készülék egy kisrádióhoz hasonló doboz, mely a szívből érkező elektromos jeleket rögzíti. A beteg mellkasára a megfelelő helyekre egyszer használatos öntapadós elektródát rögzítenek, amihez a vezetékek kapcsolódnak. Férfiaknál, ha szükséges a pontos mérés érdekében a tappancsok helyén a szőrt leborotválják. A készüléket egy nyakba vagy derékövre akasztható hordozható tokba kell viselni és 24 órán keresztül nem szabad levenni, valamint víz sem érheti.

Szív MR

A Holter készülék egy kisrádióhoz hasonló doboz, mely a szívből érkező elektromos jeleket rögzíti. A beteg mellkasára a megfelelő helyekre egyszer használatos öntapadós elektródát rögzítenek, amihez a vezetékek kapcsolódnak. Férfiaknál, ha szükséges a pontos mérés érdekében a tappancsok helyén a szőrt leborotválják. A készüléket egy nyakba vagy derékövre akasztható hordozható tokba kell viselni és 24 órán keresztül nem szabad levenni, valamint víz sem érheti.

Stressz szív MR

stressz szív MR vizsgálat egy speciális szív MR vizsgálat, melynek során a szív nyugalomban történő teljes és részletes vizsgálata mellett rövid idejű, 5-6 perces gyógyszeres (adenozin) terhelés mellett is készülnek a felvételek.

Az adenozin stressz szív MR vizsgálat egyike azon vizsgálatoknak, amelyek non-invazív (seb ejtését nem igénylő) módon képesek a koszorúér-betegséget megbízhatóan diagnosztizálni.