Gyermek szemészet

A gyermekek sok esetben nem jelzik, ha probléma van a látásukkal és nem látnak élesen, mivel ezt az állapotot szokták meg, így ezt tartják természetesnek. Emiatt nagy felelősség hárul a szülőre és a környezetre, hogy felismerje a jeleket és mielőbb gyermek szemész szakorvoshoz forduljanak a problémával. A gyermek szemészet fontossága megkérdőjelezhetetlen a gyermek fejlődése szempontjából, hiszen a legtöbb inger a szemen keresztül érkezik, befolyásolva a tanulást és az egyéni készségek fejlődését.

Gyermek szemészet szakrendeléseinken már 7 éves kortól várják a gyermekeket, a felkészült, türelmes szakorvosok, akik játékos módszerekkel vizsgálják a gyermek látását, így a kis páciens nyugodt környezetben, a szülővel a közvetlen közelében eshet túl a vizsgálatokon.

Ha a gyermek látásproblémákkal küzd, megfigyelhetünk bizonyos jeleket viselkedésében, ami segíthet felismerni a problémát. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mire figyeljen a szülő és mik azok az esetek, amik szemészeti ellátást igényelnek.

• Ha a gyermek nem reagál a fényre és 3 hónapos kora után sem ismeri fel az arcokat
• A szemen bármilyen szokatlant észlelünk: a pupilla tág, nem reagál a fényre, területe fehéres színű, a szemhéj lecsüng.
• Valamelyik szem befelé vagy kifelé húz, kancsalsága figyelhető meg
• A szemét gyakran dörzsöli, viszket, piros, könnyezik, váladékozik
• A gyermek közel hajol a játékaihoz, közel ül a TV-hez, monitorhoz, hunyorít, sokat pislog
• Az iskolában tanulási, olvasási nehézségei vannak
• Gyakran panaszkodik fejfájásra

Ide soroljuk a közel- és távollátást, valamint az asztigmiát. Közellátás esetén a szembe érkező fénysugarak az éleslátás helye előtt egyesülnek, ami miatt a gyermek közelre tökéletesen lát, távolra azonban homályosan. Figyelemfelkeltő lehet, ha a gyermek közel ül a TV-hez, hunyorogva néz.

Távollátás esetén a szembe érkező fénysugarak az éleslátás helye mögött egyesülnek, emiatt a gyermek közelre és általában távolra is homályosan lát. Általában nem szívesen rajzol, színez, legózik, kerüli a közeli munkát.

Asztigmia, vagy szemtengelyferdülés a szaruhártya domborulatának egyenetlensége miatt alakul ki. Emiatt a szem fénytörése különbözik, általában- két, egymásra merőleges irányban, ami miatt a szem ideghártyájára jutó fénysugarak nem tudnak egyetlen éles pontban egyesülni. Ennek eredményeként a látás közelre és távolra is homályos, „szellemképes”.

Mindhárom fénytörési hiba korrigálható a megfelelő szemüveglencsével.

Az éleslátásnál rosszabb látást jelent, érintheti a látóteret és a színlátást is. Ide soroljuk a rövid, valamint távollátást, az asztigmiát, a látótér beszűkülését, a színvakságot, a színtévesztést is, valamint a zöldhályogot és a szürkehályogot is.

Ilyen esetben az érintett szem látásélessége csökken, azonban szervi elváltozás nem mutatható ki, vagy nem áll arányban a látásélesség csökkenésével. Oka lehet az elhanyagolt kancsalság, illetve egyéb szembetegségek. Fontos, hogy gyermekkorban diagnosztizálásra és kezelésre kerüljön, ugyanis ilyenkor még kezelhető, felnőttkorban azonban nem is korrigálható.

Mivel a gyerekek nem ügyelnek még kezük tisztaságára, így egy óvatlan szem dörzsöléssel is kórokozók juthatnak a szembe, ami később gyulladáshoz vezet. A gyulladás kialakulhat a kötőhártyán, illetve a szemhéj belső felületén található mirigyekben, mely árpát okoz. A gyulladásokat okozhatja baktérium, vagy vírus is, melyek gyógyszeres kezelése elengedhetetlen a gyógyuláshoz.

A szemgolyó mozgatását a hat külső szemizom végzi: a négy egyenes és a két ferde izom. Ha ezek az izmok valamilyen oknál fogva nem működnek megfelelően (szemizom bénulás, vagy szemizom egyensúlyzavar lép fel), kóros szemállás, kancsalság alakulhat ki. Fontos, hogy a probléma oka mielőbb felderítésre kerüljön, ugyanis gyermekkorban még jó eséllyel korrigálható.

Ilyen esetben a könnycsatorna alsó részén levő billentyű, ami szabályozza a könny orrba jutását, születés után nem nyílik meg magától. Ennek következtében a könny nem tud elfolyni, a baba szeme folyamatosan könnyezik, fertőzés eredményeként pedig gennyesedhet is.

Ezek az elváltozások genetikai okok, vagy a magzatot a méhen belül ért ártalmak (anya betegsége, alkohol, gyógyszerek, dohányzás, fertőzés) nyomán alakulnak ki. Ide sorolható a veleszületett szürkehályog, zöldhályog, szövethiányok, valamint a kisszeműség.

Szembe került vegyi anyagok, vagy szemet ért sérülés esetén minden esetben keressük fel a területileg illetékes gyermek ellátó egység szemészetét. Ide kattintva megtekintheti a budapesti gyermek szemészeti ellátó helyeket.

A gyermekek szemészeti vizsgálata speciális teszteket igényel, mivel életkorukból adódóan nem minden felnőtteknél alkalmazott eljárás végezhető el náluk. A gyermek szemészeti vizsgálat is minden esetben a kórelőzmény felvételével történik: a gyermek szemész szakorvos kikérdezi a szülőt a várandósság és a születés körülményeiről, a korábbi betegségekről, valamint a jelentkezett panaszokról.

Általános vizsgálat keretében ezután következik a látás, valamint a szem anatómiai vizsgálata. A fénytörési hibák kiszűréséhez szemcseppes pupillatágítás után kézi műszeres vizsgálattal határozza meg a szemész szakorvos a szem fénytörését. A látásélesség meghatározásához nagyobb gyermekeknél villákat ábrázolót táblát mutat a gyermeknek, melynek irányát kezükkel kell utánozniuk.

A két szem együttes működésének, a térlátás meglétének vizsgálatához egy szürke képet mutat a gyermeknek, amin kirajzolódnak a figurák eltérő méretben és helyen, melyeket meg kell mutasson és nevezzen (Lang-teszt).

Végül a színlátást is ellenőrzi a „pöttyös könyv” segítségével, ahol a kanyargós vonalon kell végighúznia az ujját, ahol látja a mintát.

Ezután réslámpa segítségével ellenőrzi a szakorvos a szem belső rétegeit, valamint a szemtükör segítésével a szemfeneket.

A vizsgálatok alapján a gyermek szemész szakorvos a betegségnek megfelelő kezelést fogja javasolni. A fénytörési problémák a megfelelő szemüveggel, a gyulladások pedig gyógyszeres kezeléssel orvosolhatók. Gyermekek részére szemészeti műtétek jelenleg nem érhetők el kórházunkban.