Hematológiai és véralvadási laborvizsgálatok

A laborvizsgálatok segítenek a páciensnél jelentkező panaszok hátterében álló betegségek feltárásában, adott esetben  kizárásában.

Fontos azonban kiemelnünk, hogy egy laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján önmagában még nem állítható fel a pontos diagnózis, a lelet csak a kapott eredményeket tartalmazza. A diagnózist, terápiát illetve kezelési javaslatot – a laborvizsgálatokat elrendelő – szakorvosától vagy kezelőorvosától kaphat.

Kérjük, laborvizsgálati eredményével minden esetben keresse fel kezelőorvosát!

A véralvadás olyan, bonyolult és sok tényezős folyamat, melynek következtében a folyékony vérből szilárd halmazállapotú lesz. Élettani szempontból a bekövetkezett sérülést követően a további vérvesztés megakadályozása az alvadási folyamat végcélja.

A véralvadás során a vérlemezkék és az alvadási faktorok (fehérjék) segítségével a prothrombinból thrombin keletkezik, amit egy erős háló (fibrinháló) rögzít. A fibrinháló a kitapadó vérlemezkékkel együtt vérrögöt hoz létre, mely a további vérveszteséget akadályozza meg. A későbbiekben (gyógyulási fázis) a szervezet a vérrögöket lebontja és eltávolítja.

Véralvadási zavarról akkor beszélhetünk, ha a folyamat bármely szakaszában valamilyen probléma lép fel. A véralvadási zavar olyan állapot, mely fokozott vérzékenységgel, vagy fokozott alvadékonysággal jár.

Vérzékenység esetén az alvadáshoz elengedhetetlen fehérjék mennyisége, vagy aktivitása csökkent, adott esetben egyáltalán nem is termelődik. A vérzékenység szerzett és öröklött (hemofília A és B, egyes alvadási faktorok hiánya) egyaránt lehet.

Vérzékenység esetén előforduló, leggyakoribb egészségügyi problémák:

• Erős vérzéssel járó menstruáció
• Vérszegénység

Véralvadékonyság vagy trombózis készség esetén a véralvadás jóval meghaladja a normális mértéket. Az ennek következtében kialakuló vérrögök elzáródást okoznak az erekben. A fokozott véralvadási hajlam felléphet genetikai mutációk – Leiden mutáció –, egyes betegségek, illetve gyógyszerek szedésének következtében.

Fokozott véralvadás esetén az alábbi állapotok fordulhatnak elő:

• Mélyvénás trombózis

Ha a szervezet valamelyik, mélyen futó vénájában vérrög keletkezik, mélyvénás trombózisról beszélhetünk. Többnyire az alsó végtagoknál fordul elő, de érintheti a combot, valamint a vádliban futó ereket is. A mélyvénás trombózis legjellemzőbb tünete az érintett végtag dagadása, melegsége, valamint a bőr lilás-vöröses elszíneződése az adott területen.

• Szívinfarktus

A szívinfarktus akkor következik be, amikor egy véralvadék a szívben elzár, vagy nagymértékben beszűkít egy artériát. A szívizom vérellátásának elégtelensége  szívizom elhaláshoz vezet. Egyes esetekben előfordulhat, hogy nincsenek észlelhető jelek, vannak azonban olyan tünetek, melyek az infarktus meglétére utalnak. Ilyen tünet a mellkasból kisugárzó fájdalom a váll, a kar illetve a hát irányába, a mellkas közepi nyomásérzés, az egyre gyakrabban jelentkező mellkasi fájdalmak, illetve az izzadás, légszomj, hányinger/hányás.

• Stroke

A stroke egy olyan állapot, melynek során a nem megfelelő véráramlás agyszöveti károsodáshoz vezet. Legfőbb tünetei a hirtelen elhomályosuló látás, szédülés, egyensúlyvesztés, váratlanul fellépő, erős fejfájás, memóriazavar, hangképzési zavar, beszédértési problémák, valamelyik testfél zsibbadása, illetve a térbeli tájékozódás, valamint az érzékelés zavara.

• Problémák a terhesség ideje alatt (terhességi magas vérnyomás, mélyvénás trombózis veszélye)