Vas

A vas az élő szervezetek számára alapvető fontosságú. Számos élettani folyamatban elengedhetetlen a jelenléte (DNS szintézis, biológiai oxidáció, számos anyagcsere folyamat), ugyanakkor kémiai tulajdonságai révén a túlzott mennyiségű vas jelenléte egyben veszélyes is, mivel szerepet játszik a káros szabadgyökök képződésében.

A vas az emberi szervezetben nélkülözhetetlen nyomelem. A felnőtt szervezet teljes vastartalma kb. 4 g, aminek nagy részét (75%) a vörösvérsejt hemoglobinja tartalmazza, ezáltal lehetővé válik az oxigén molekula szállítása a különböző szervekhez, sejtekhez. Ezen kívül vas található még a szervezet különböző raktáraiban (máj, lép, csontvelő), valamint más fehérjemolekulákhoz kötve (mioglobin, hemproteinek). A vérben (plazmában) jelen lévő vas (az összvastartalom mintegy 0,1%-a) egy szállító fehérjéhez, transzferrinhez kötve található, míg a szövetekben ferritinhez kötődik.

A vérből elválasztott szérum vagy plazma vaskoncentrációját határozzák meg. A test vastartalmának mintegy kétharmada hemoglobinban, a vér oxigénszállító fehérjéjében található. A plazma vaskoncentrációjából a test teljes vastartalmára lehet következtetni, de koncentrációja csak jelentős késéssel követi a teljes vasanyagcsere változásait. A vasanyagcseréről valós képet a vaskoncentráció mellett a teljes vaskötő kapacitás ismeretében lehet kapni.

Ha értéke a normál tartománynál alacsonyabb

Vashiány következtében vérszegénység alakul ki, amely esetben a vörösvértestek hemoglobintartalma és mérete kisebb a normálisnál. Tünetei: sápadtság, gyengeség, szédülés, koncentrációs zavarok.

Ha értéke a normál tartománynál magasabb

A vas lerakódik a máj és lép sejtjeiben, a lerakódások aránylag ártalmatlanok, de hosszú idő után máj- és szívizom-károsodáshoz vezethetnek.

A vizsgálattal önmagában nem diagnosztizálható egy betegség sem, a kapott lelettel minden esetben keressen fel belgyógyász vagy hematológus szakorvost a pontos diagnózis és a szükséges terápia meghatározása érdekében.