Fibrinogén szint meghatározás
A fibrinogén a véralvadási folyamatban nélkülözhetetlen szerepet tölt be. A thrombin (vérben jelenlévő enzim) hatására a fibrinogén úgy alakul át, hogy fibrinszálak keletkeznek, melyek fibrinhálót alkotnak. A fibrinháló a kitapadó vérlemezkékkel együtt vérrögöt képez, hogy a további vérveszteséget megakadályozza.
Mi a vizsgálat célja?
A vizsgálat segít kideríteni, hogy megfelelő-e a fibrinogén szintje ahhoz, hogy elősegítse a normális véralvadást. Az öröklött fibrinogénhiány, a fibrinogénmolekula abnormális összetétele, illetve funkciója, valamint a disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC) egyaránt diagnosztizálható a segítségével.
A disszeminált intravaszkuláris koaguláció súlyos, gyakran életveszélyes állapot, mely a véralvadási rendszer kóros aktiválódásával jár az érpályán belül.
Az alvadási rendszer akkor működik megfelelően, ha az alvadék kizárólag a sérülés helyén keletkezik. Amennyiben a véralvadási rendszer aktiválódása túlzott mértékű, az alvadékképződés az érpályában szórtan (több helyen is) beindul, ami kóros alvadékonysághoz, olykor vérzékenységhez, illetve szervkárosodáshoz vezethet.
Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése?
Hosszan tartó, tisztázatlan eredetű vérzés esetén. Amennyiben a páciens közeli rokona örökletes fibrinogénhiányban szenved, vagy a kardiovaszkuláris betegség kockázatának felmérése céljából.
Milyen mintára van szükség a vizsgálathoz?
A vizsgálat elvégzéséhez könyökhajlati vénából vett vérmintára van szükség.
Mire utalhat az eredmény?
A csökkent fibrinogén szint a szervezet vérrögképzési rendszerének károsodását eredményezheti. A krónikusan alacsony fibrinogén szint abban az esetben fordulhat elő, ha genetikai okokból kifolyólag nincs termelődés (afibrinogenaemia), illetve abban az esetben, ha a páciensnél alultápláltság vagy májbetegség fordul elő. Akut mértékben alacsony fibrinogén szint megfigyelhető disszeminált intravaszkuláris koaguláció és egyes rákos megbetegedések esetén.
A megnövekedett fibrinogénszint általában ideiglenes jelleggel van jelen a páciens szervezetében. Előfordulhat akut fertőzés, infarktus, stroke, trauma, reumatoid artritisz, krónikus DIC, egyes tumorok, valamint szívkoszorúér megbetegedések esetében.
Mi a teendő a vizsgálat után?
Kérjük, az eredménnyel minden esetben keresse fel a vizsgálatot elrendelő szakorvost, vagy véralvadási betegségekben járatos orvost.
