Koleszterin

A koleszterin a trigliceridek mellett a vérzsírokat (lipidek) alkotó zsírszerű vegyület. Létfontosságú a szervezet szinte minden sejtje számára: részt vesz a sejthártya felépítésében, a hormonok szintézisében, valamint a tápanyagok felszívódását elősegítő epesavak termelődésében.

A szervezetben található koleszterin legnagyobb részét a máj állítja elő, de táplálék útján is jelentős mennyiség kerülhet a szervezetbe. A vérben jelenlévő túlzott mennyiségű koleszterin magas kockázati tényezőt jelent a szív- és koszorúér betegségek kialakulására, mivel az érfalakban lerakódva plakkokat képez, ami érelmeszesedéshez, vagy a beszűkült artériát elzárva trombózis, szívroham, vagy stroke kialakulásához is vezethet.

A koleszterin hidrofób (víztaszító) molekula, ezért szállítását a szervezetben lipoproteinek végzik, melyek hidrofil burokba zárják a molekulát, elválasztva ezzel a vérplazma vizes közegtől. Megkülönböztetünk alacsony sűrűségű (LDL) és magas sűrűségű (HDL) lipoproteint, melyek részt vesznek a szervezetben a koleszterin szállításában.

Mit mutat a vizsgálat?

Az alacsony sűrűségű lipoproteint (LDL) és a magas sűrűségű lipoproteint (HDL) vérszérumban jelenlévő összmennyiségét illetve egymáshoz viszonyított arányát mutatja az összkoleszterin, vagy szérum koleszterin vizsgálat.

Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése?

A koleszterin szint vizsgálatát leggyakrabban úgynevezett lipidprofil vizsgálat részeként rendeli el a szakorvos a HDL, LDL koleszterin, illetve a triglicerid vizsgálatok mellett. Gyakran képezi részét általános állapotfelmérő, vagy szűrővizsgálatnak is.

Ha a családban előfordult korábban szív- és érrendszeri megbetegedés, javasolt a koleszterinszint rendszeres ellenőrzése, ugyanis az e betegségekre való hajlam örökölhető, a vizsgálat segítségével pedig még időben kiszűrhető a szívinfarktus és trombózis kialakulásának kockázata. Életmódbeli változtatásokkal csökkenthető a kockázat és elkerülhető ezek kialakulása is.

Milyen mintára van szükség a vizsgálathoz?

A vizsgálat elvégzéséhez vénából vett vérminta szükséges.

A vizsgálatot megelőzően nem szükséges éhgyomor.

Mire utalhat az eredmény?

Az emelkedett koleszterin szint növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, amit az érték emelkedése alapján 3 kockázati csoportba sorolhatunk:

  • alacsony kockázatú csoport: az érték a normál érték alatt marad (5,2 mmol/l)
  • közepes kockázatú csoport: az érték 5,2 mmol/l és 6,4 mmol/l között található.
  • magas kockázatú csoport: a koleszterinszint meghaladja a 6,4 mmol/l értéket.

A laborlelet értékelésénél figyelembe kell venni ilyen esetben a triglicerid értékét is, mivel ha mindkettő emelkedett, különösen fontos az életmód váltás.

A magas koleszterinszintet okozhatja továbbá egészségtelen életmód (telített zsírsavakban gazdag ételek fogyasztása, kevés mozgás), más betegségek (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy működés zavara, vagy a máj betegsége), egyes gyógyszerek (pl. béta-blokkolók, epinefrin, fogamzásgátló tabletták) szedése.

Terhesség alatt a koleszterinszint szintén megemelkedik.

Az alacsony koleszterinszintet okozhatják májbetegségek, alultápláltság, bizonyos fertőző betegségek, pajzsmirigy túlműködés is.

Mi a teendő a vizsgálat után?

A leleten szereplő érték önmagában nem jelent diagnózist, sem kockázati besorolást a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására. Az eredmények kiértékeléséhez minden esetben keresse fel a vizsgálatot elrendelő szakorvost, aki szükség esetén a megfelelő terápiát, illetve kiegészítő diétát javasol, továbbá életmódbeli tanácsokat ad.