Alfa-1-antitripszin
Az alfa-1-antitripszin a májban termelődő fehérje. Elsődleges feladata bizonyos enzimek inaktiválása. Ennek részeként védi a tüdőt attól, hogy tüdőbetegség alakuljon ki, ami egy elasztáz elnevezésű enzim nem megfelelő működéseként jöhet létre. Az elasztáz a szervezetben lévő fehérjéket lebontja, ellenben ha nincs megfelelően szabályozva az alfa-1-antitripszin által, elkezdi a tüdő szöveteit is bontani. Az alfa-1-antitripszin termelése egy Pi nevű gén irányításával történik, amelyben ha valamilyen mutáció áll be, kevesebb fehérje termelődik. A megfelelő mennyiségű és működésű alfa-1-antitripszin termelődését örökletes tényezők is befolyásolják.
Mit mutat a vizsgálat?
A vizsgálat segít megállapítani, hogy fennáll-e tüdőtágulat, illetve annak kialakulási esélyére adhat választ, főleg, ha a családban korábban előfordult már örökletes alfa-1-antitripszin termelődési zavar. A vizsgálat megmutatja a termelt alfa-1-antitripszin mennyiségét, és annak típusát is.
Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése?
Csecsemők és gyermekek esetében hosszabb ideje fennálló sárgaság esetén kérheti az orvos a kivizsgálást.
Felnőttek esetében különböző májbetegségekre, tüdőbetegségekre utaló jelek (sárgaság, hányinger, állandó fáradság érzet, emésztési zavarok, krónikus köhögés, bronchitis) esetén érdemes elvégeztetni a vizsgálatot.
Milyen mintára van szükség a vizsgálathoz?
A vizsgálathoz vénából vett vérmintára van szükség.
Mire utalhat az eredmény?
Alacsonyabb érték esetén előfordulhat tüdőtágulat (emphysema), májbetegség valamint nefrózis szindróma.
Emelkedett érték utalhat a szervezetben zajló akut és krónikus gyulladásos (pl. pajzsmirigy gyulladás) folyamatokra, fertőzésre, illetve egyes esetekben daganatra.
Mi a teendő a vizsgálat után?
A vizsgálattal önmagában nem diagnosztizálható egy betegség sem, a kapott lelettel minden esetben keressen fel belgyógyász vagy hematológus szakorvost a pontos diagnózis és a szükséges terápia meghatározásának érdekében.
