Húgysav
A húgysav a nukleinsavakat (DNS, RNS) alkotó purin vegyületek lebontási végterméke. Akkor kerül a véráramba, amikor a felvett tápanyagok vagy a szervezet sejtjei lebontásra kerülnek. Több mint háromnegyede a vizelettel ürül ki a vesén keresztül, míg a maradék a széklettel távozik a szervezetből. Ha a húgysav túltermelődik vagy nem választódik ki kellő mennyiségben, a felesleg felhalmozódik és kikristályosodik az ízületi folyadékban köszvényt okozva, de a vesében lerakódva vesekövet is előidézhet.
Mit mutat a vizsgálat?
A vizsgálat megmutatja a vér húgysav koncentrációját. Az egészséges szervezet húgysavtartalma 1 g körül van.
Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése?
Ízületi fájdalom vagy gyulladás esetén rendelheti el szakorvos a vizsgálatot, hogy kizárja vagy megerősítse a köszvény gyanúját, de ha felmerül vesefunkció károsodás, akkor is szükség lehet a húgysav koncentrációjának mérésére. Emellett sugár és kemoterápiás kezelések esetén szokták ellenőrizni a húgysav szintet, hogy kiderüljön, ezek a kezelések nem okoztak -e sejtelhalást, ugyanis ebben az esetben megnő a húgysav koncentrációja.
Milyen mintára van szükség a vizsgálathoz?
A vizsgálathoz vénából vett vérmintára van szükség.
Mire utalhat az eredmény?
A húgysav szintjét több tényező is befolyásolhatja (nem, életkor, táplálkozási szokások). Magas lehet, ha túl sok termelődik vagy nem választódik ki szükséges mennyiségben, de a fehérjékben gazdag ételek (pl. belsőségek), a túlzott alkoholfogyasztás és bizonyos gyógyszerek is növelik a szintjét. Cukor- és vesebetegeknél, illetve kemo- és sugárterápiás betegeknél is emelkedett lehet a húgysav koncentrációja.
Az emelkedett húgysav szint köszvényt okozhat.
Mi a teendő a vizsgálat után?
A vizsgálattal önmagában nem diagnosztizálható egy betegség sem, a kapott lelettel minden esetben keressen fel belgyógyász vagy hematológus szakorvost a pontos diagnózis és a szükséges terápia meghatározása érdekében.
