Az aszpergillózis okozója az Aspergillus nevű gomba, ami elél a földben, növényeken, porban és a légkondicionáló rendszerekben is, így gyakran kerülünk vele kontaktusba. Leggyakrabban a tüdőben okoz gondot, de bőrt is megtámadhatja. A gomba spóráinak belégzése főként azoknál okoz fertőzést, akik valamilyen tüdőt érintő betegségben szenvednek (mint az asztma, cisztás fibrózis vagy tuberkulózis), vagy leggyengült az immunrendszerük. Fertőzés hatására allergiás asztma, ismétlődő allergiás tüdőgyulladás, hörgőtágulat, súlyosabb esetben (pl. legyengült immunrendszernél) nem allergiás eredetű tüdőgyulladás is kialakulhat.

Az aszpergillózisnak több fajtája létezik:

• allergiás bronchopulmonáris aszpergillózis (ABPA): a gomba allergiás tüneteket és gyulladást idéz elő a tüdőben olyan egyéneknél, akiknél asztma vagy cisztás fibrózis fennáll,
• allergiás Aspergillus sinusitis (AAS): a fertőzés hasonlít az ABPA fertőzésre, csupán a gomba az allergia-jellegű gyulladást az orrmelléküregekben váltja ki,
• krónikus tüdőaszpergillózis (CPA): a tüdő elhúzódó Aspergillus fertőzése, melyet főként, de nem kizárólag az Aspergillus fumigatus okoz, és olyan személyekben is kialakulhat, akiknek az immunrendszere kompetens, valamint
• bőr aszpergillózis: a gomba seben keresztül jut a szervezetbe, és rendszerint legyengült immunrendszerű embereknél alakít ki fertőzést.

A vizsgálat az ellenanyag szint mérésével megmutatja, hogy a szervezet védekezik-e az Aspergillus gomba ellen.

Amennyiben súlyos asztma tünetei (pl. sípolás, nehézlégzés) fennállnak, illetve, ha a felköhögött váladékban barnás pöttyök vagy nyákcsomók vannak jelen.

A vizsgálathoz vénából vett vérmintára van szükség.

Az Aspergillus ellen termelt antitestek jelenléte fennálló fertőzésre utalhat.

A vizsgálattal önmagában nem diagnosztizálható egy betegség sem, a kapott lelettel minden esetben keressen fel belgyógyász, pulmonológus vagy infektológus szakorvost a pontos diagnózis és a szükséges terápia meghatározása érdekében.