HPV kimutatási csomagok (Quant 15, Quant 21, HPV30)

A méhnyakrák a második leggyakoribb (első az emlőrák) rosszindulatú daganatos megbetegedés a reproduktív rendszerben. A humán papillomavírus (HPV) a Papovaviridae család papillómavírusok nemzetségébe tartozik, és a keratinociták differenciálódásához kapcsolódó definitív életciklusa van. A vírus csak a bazális réteg proliferáló hámsejtjeit fertőzi. A vírusrészecskék képződése a hám felső rétegeiben történik. Jelenleg több mint 100 HPV-típust különböztetnek meg, amelyek közül körülbelül 30 képes megfertőzni az emberi urogenitális traktus hámját.

A méhnyakrák és a rákot megelőző elváltozásainak szűrésére leggyakrabban alkalmazott vizsgálat a citológiai mintavétel. Ugyanakkor a diagnosztikai pontosság a mintagyűjtés módjától, és a kenetkészítésen keresztül sok minden külső körülménytől függhet. Jelenleg a HPV-fertőzés DNS-diagnosztikáját tekintik a méhnyakrák szűrés alapvető technikájának a citológiai mintavétellel együttesen. A pozitív teszteredménynek nagy diagnosztikai jelentősége van a 30 év feletti nők esetében. A DNS-diagnózist megerősítő tesztként használják az ASCUS kimutatásakor (a folyékony citológiai és a vizuális módszer után), valamint a CIN II, III terápia nyomon követésekor.

HPV-fertőzés útvonala:

• Szexuális úton, beleértve az orális-genitális érintkezést és az anális szexet
• Vertikális átvitel: születéskor, ami csecsemőknél gégepapillomatózist, anogenitális szemölcsöket okoz
• Önfertőzés (autoinokuláció)

A papillomavírusokat onkogén potenciáljuk alapján két csoportba sorolják: magas és alacsony kockázatú HPV-típusok. Míg a magas kockázatú (high risk) HPV-k részt vesznek a karcinóma kialakulásában és a méhnyakrákok több mint 99%-ában kimutathatók, addig az alacsony kockázatú (low risk) HPV-k kizárólag nem rosszindulatú szöveti elváltozásokban fordulnak elő. A HPV-fertőzés lefolyásának és az azzal járó kockázatoknak az értékeléséhez nemcsak a magas és alacsony kockázatú vírusok megkülönböztetése fontos, hanem a magas kockázatú csoportba tartozó különböző vírusok megkülönböztetése is.

A high risk HPV közül a HPV16-os/18-as típus a leggyakoribb, és Európában az összes méhnyakrákos esetek több mint 50%-ában kimutatható.

A betegség progressziója a hámfertőzéstől a méhnyakrák kialakulásáig legalább 5 évig tart (10-20 év átlagosan), és csak nagyon ritka esetekben 1-2 év is lehet. Éppen ezért a méhnyakrák megelőzésében jelentős szerepet kell kapnia a szűrővizsgálatnak, amely kimutatja a HPV-fertőzés és a rákot megelőző elváltozások vagy a rák jelenlétét korai stádiumban.

A HPV jelenlétének ténye felhasználható a vizsgálati terv és a páciens megfigyelési gyakoriságának beállításához.

A HPV QUANT-15 Quantitative REAL-TIME PCR Kit egy in vitro DNS-teszt, amely az alacsony és magas kockázatú (onkogén tulajdonságok tekintetében) humán papillomavírusok specifikus azonosítására és mennyiségi meghatározására szolgál, különböző vizsgálati csoportokban:

1. csoport, alacsony kockázatú csoport (HPV 6. és 11. típusok) külön tipizálás nélkül
2. csoport, magas kockázatú (HPV 16, 31, 33, 35, 52, 58 típusok) egyesével való külön tipizálás nélkül
3. csoport, magas kockázatú HPV (18, 39, 45, 59) típusok egyesével való külön tipizálás nélkül
4. HPV 56-os típus, egyesével való külön tipizálással
5. HPV 51-es típus; egyesével való külön tipizálással
6. HPV 68-as típus egyesével való külön tipizálással

A vizsgálathoz szükséges minta: a húgycsőből, a méhnyakból vagy a méhnyakcsatornából vett kenet.

Onkogén tulajdonságok tekintetében kiemelt jelentősége van a HPV 16, illetve a HPV 18-nak, ezért alapcsomag kérésink esetében, ha azon csoportok jeleznek pozitivitást, amelyben a HPV16/18 jelen van, egy második körös PCR-el megerősítjük vagy kizárjuk a két fontos okogén genotípus jelenlétét vagy hiányát.

A HPV QUANT-21 Quantitative REAL-TIME PCR Kit egy in vitro DNS-teszt, amely az alacsony kockázatú (HPV 6, 11, 44) és a magas kockázatú (HPV 16, 18, 26, 31, 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 53, 56, 58, 59, 66, 68, 73, 82) humán papillomavírusok specifikus azonosítására és mennyiségi meghatározására szolgál.

A citológia (Pap-kenet) mellett a HPV közvetlen kimutatási módszerei nagyon fontos szerepet játszanak a méhnyakrák korai diagnózisában. Ezek a vírus-DNS kimutatásán alapulnak, főként PCR segítségével, vagy a gazdasejtek által termelt vírus-RNS kimutatásán. A HPV kimutatására használt konzervált gének (pl. L1, E1, E2) hátránya, hogy a gének elveszthetnek a vírus DNS-ének a gazdaszervezet DNS-ébe történő integrációja során. Ezért a Medicover PCR rendszerei a HPV DNS kimutatásán alapszanak.

A vizsgálathoz szükséges minta: a húgycsőből, a méhnyakból vagy a méhnyakcsatornából vett kenet.

Az analitikai érzékenység meghatározása során a HPV-QUANT-21/HPV-QUANT-15® mennyiségi PCR detektáló készlet bizonyította, hogy képes reprodukálhatóan kimutatni a tisztított kórokozó DNS  több kópiáját PCR-reakciónként (10③ kópia/mL DNS-minta). A HPV-kópiák számát Poisson-analízissel határozták meg.

30 HPV szerotípus meghatározás egy lépésben (18 magas, 12 alacsony kockázatú csoport).

A tesztjeink nem csak mennyiségre, hanem az érzékenyégre is hangsúlyt fektetnek, ezért a PCR alapú technikák mellett egy új módszer is elérhető a HPV diagnosztikában.

Egyedülálló módon a PCR technikákat ötvöztük a DNS Chip alapú hibridizáló módszerrel, amely igen nagy kimutatási érzékenységet és egyszerre több szerotípus vizsgálatát teszi lehetővé.

Az EUROArray HPV teszt az E6/E7 vírusonkogének kimutatásán alapul, ami a lehető legnagyobb érzékenységet teszi lehetővé. Az altípus-specifikus primerrendszerek és fluoreszcens próbáknak köszönhetően az EUROArray HPV teszt lehetővé teszi mind a 30 eddig leírt genitális HPV-típus kimutatását és tipizálását egyetlen tesztben: 18 „magas kockázatú” HPV-t (16, 18, 26, 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 53, 56, 58, 59, 66, 68, 73, 82) és 12 „alacsony kockázatú” HPV-t (6, 11, 40, 42, 42, 43, 44, 54, 61, 70, 72, 81, 89,). Ezért az EUROArray HPV teszt különösen alkalmas a HPV-szűrés keretében végzett diagnosztikai elemzésekre. Az EUROArray HPV teszt a HPV kimutatására szolgáló más molekuláris biológiai módszerekkel összehasonlítva rendkívül könnyen elvégezhető – nem szükséges mélyreható molekuláris biológiai ismeret. Az eredmények kiértékelése, értelmezése és archiválása teljesen automatizáltan történik, így rendkívül szabványos és objektív.

A vizsgálathoz szükséges minta: a húgycsőből, a méhnyakból vagy a méhnyakcsatornából vett kenet, valamint orális (szájnyálkahártya) régióból vett kenet.