PCOS laboratóriumi csomag
A PCOS laborcsomag vizsgálatainak elvégzése policisztás ovárium szindróma gyanúja esetén javasolt. A csomagban foglalt laboratóriumi vizsgálatok segítenek a szindróma diagnosztizálásában.
Mi a PCOS?
A PCOS a policisztás ovárium szindróma (vagy Stein–Leventhal szindróma) rövidítése, mely nem csak a petefészkeket, hanem az egész szervezetet érintő tünet együttest takar. A női hormonrendszert érintő, anyagcserezavarral járó betegség kialakulásában fontos tényező a genetikai hajlam mellett az életmód is (túlsúly, stressz, mozgásszegény életmód). Napjainkban előfordulása igen gyakori, a nők körülbelül 5-7%-át érinti.
A szindróma kialakulásának oka a szteroid hormonok (férfi nemi hormon) túlsúlya. Az androgén hormon túlsúly a női szervezetben menstruációs zavarral, fokozott szőrnövekedéssel, pattanásos bőrrel jár. A petefészekek felszínén tok képződik, ami meggátolja a tüszőrepedést. A meg nem repedt tüszők így a petefészkekben maradnak, apró ciszták képződnek belőlük, amik gyöngyökhöz hasonló formában láthatóvá válnak az ultrahang képen is.
A szindrómát gyakran kíséri az inzulinrezisztencia illetve a cukorbetegség is, ezek az állapotok ugyanis számos további hormonális és anyagcsere változást indíthatnak el a szervezetben. A petefészkeket és mellékveséket érintő zavar fokozza az androgén hormonok (tesztoszteron, DHEA-s, androsztendion), a luteinizáló hormon (LH) termelődését, és egyúttal csökkenti a progeszteron és a follikulus stimuláló hormon (FSH) elválasztását, mely a laborvizsgálati csomag segítségével egyértelműen kimutatható.
Milyen tünetek utalhatnak PCOS-re?
A PCOS okozhat belgyógyászati, nőgyógyászati panaszokat és bőrproblémákat egyaránt. Nincsenek egységesen jellemző tünetei, általában minden életszakaszban más-más panaszokat okoz, egyénenként változó „összeállításban”.
Gyakran tapasztalható tünete az aknés, zsíros arcbőr, a nyakon vagy a hónaljban megjelenő barnás elszíneződés, a férfi hormonok túlsúlya miatt kialakuló erőteljes szőrösödés az arcon és a testen, a kopaszodás, valamint a haj elvékonyodása, a has tájékon kialakuló elhízás, az étkezések után fellépő hirtelen fáradtság, vagy remegés, a rendszertelen, vagy hiányzó menstruációs ciklus, illetve a meddőség.
Mikor ajánlott a PCOS laborcsomag elvégzése?
A PCOS gyanúja esetén érdemes endokrinológus szakorvost felkeresni, a diagnózishoz azonban nőgyógyászati és belgyógyászati vizsgálatok elvégzése is szükséges. A kivizsgálás a panaszok kikérdezését és fizikális vizsgálatot (testsúly, derék- és csípő körfogat mérés, testtömeg index meghatározás, vérnyomásmérés) követően a PCOS laborcsomagban is foglalt laboratóriumi vizsgálatokkal, valamint hasi illetve hüvelyi ultrahang vizsgálatokkal folytatódik. Ez utóbbiak segítségével megállapítható a meg nem repedt tüszők jelenléte a petefészekben, illetve a méhnyálkahártya megvastagodása, melyet a menstruáció elmaradása okoz.
PCOS-ről akkor beszélhetünk, ha az alábbi 3 fő tünet közül legalább kettő meglétét igazolják a vizsgálatok:
- Rendszertelen menstruáció, vagy peteérési zavar
- Férfi hormon túlsúly
- Ultrahang vizsgálat során a petefészek kérge alatt apró ciszták láthatók
Milyen vizsgálatokat tartalmaz a PCOS csomag?
A PCOS laborcsomag tartalmazza a női és férfi nemi hormonok vizsgálatát, a pajzsmirigy funkció és a D vitamin szint ellenőrzését, illetve egy 3 pontos, inzulin méréssel egybekötött vércukor terheléses vizsgálatot.
Totál és szabad tesztoszteron: androgén hormon, mely a nőknél a petefészekben és a mellékvesében termelődik. Előfordulhat normál össz tesztoszteron szint mellett a szabad tesztoszteron szint emelkedése. Emelkedett értéke nyomán férfias vonások jelennek meg (erős testszőrzet, férfias kopaszodás), melynek oka lehet a PCOS is.
Prolaktin: a prolaktin hormon a szülés után segíti a tejelválasztás megindítását és fenntartását. Szintje terhességen kívül alacsony, magas szintje utalhat többek között PCOS-re is.
Ösztradiol: ösztrogén hormonok egyik típusa, melyet az érésben lévő tüsző termel. Az ösztradiol szint meghatározását elsősorban a petefészek működésének vizsgálatára használják. Alacsonyabb értéke utalhat PCOS-re is.
Androsztendion: androgén hormon, amit nőknél a petefészek és a mellékvesekéreg termel. Szintje a menstruációs ciklus alatt változik, segítségével nyomon követhető a petefészek működése. PCOS esetén szintje emelkedett.
DHEA-s: androgén hormon, mely a nőkben női nemi hormonná, ösztrogénné képes alakulni. Magas szintje a menstruáció elmaradását és férfias jelleg kialakulását okozza. PCOS esetén is jellemző emelkedett értéke.
Progeszteron: fontos szerepet játszik a terhesség létrejöttében és fenntartásában, de részben felel a női menstruációs ciklus szabályozásáért is. Koncentrációja utal arra is, megtörtént-e a tüszőrepedés.
AMH (anti-Müllerian hormon): a még érés előtt álló petesejtek termelik, szintjéből így következtetni lehet a termékenység időszakának várható hosszára. Az évek előrehaladtával szintje fokozatosan csökken. Az AMH érték PCOS esetén jelentősen emelkedett, megakadályozva a tüsző korai érését.
FSH (follikulus-stimuláló hormon, tüszőérlelő hormon): Az FSH indítja el a tüszők növekedését és kifejlődését a petefészekben. Szintjének meghatározásával információt kaphatunk a petefészek működéséről, PCOS esetén értéke normál, vagy csökkent.
LH (luteinizáló hormon, sárgatest serkentő hormon): Az LH váltja ki az ovulációt (tüszőrepedés, peteérés). Az FSH által előkészített tüszőt érleli tovább; mikor megnő az LH szintje, akkor következik be az ovuláció. Szintjének meghatározásával információt kaphatunk a petefészek működéséről, emelkedett értéke elégtelenségre utal. PCOS esetén a normál 1:1 LH:FSH arány eltolódik az LH javára.
Pajzsmirigy funkció
TSH: A pajzsmirigyserkentő hormon, a TSH (thyreoidea stimuláló hormon) szintjét vizsgáljuk, mely az agyalapi mirigyben termelődik és a pajzsmirigy hormontermelését serkenti. PCOS esetén általában a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy alulműködik.
Anyagcsere
3 pontos, inzulin méréssel egyebe kötött terheléses vércukor mérés: 75 g glükózt tartalmazó oldat elfogyasztása mellett terheléses vércukor vizsgálatot végzünk, mellyel párhuzamosan mérjük az inzulin szintjét, elválasztásának mértékét és annak változását is. PCOS esetén a vércukor koncentráció és az inzulin szint is emelkedett.
D vitamin: a D vitamin hormonokhoz hasonló hatású szerepet játszik a petesejtek fejlődésében és érésében. PCOS esetén szintje alacsony, ami befolyással lehet a jelentkező tünetek intenzitására is.
Hogyan készüljek a vizsgálatra?
Mintavétel két időpontban történik.
Az első mintavétel a menstruáció 3.-5. napján (a vérzés kezdetétől számított 3.-5. nap) történik. Ekkor kerül sor a hormon vizsgálatok legtöbbjére (AMH, FSH, LH, tesztoszteron, prolaktin, ösztradiol, androsztendion, DHEA-s), a pajzsmirigy funkció és a D vitamin szint vizsgálatára, illetve a terheléses inzulin és vércukor vizsgálatra is. A terheléses vizsgálat 3 mintavételt jelent ezen a napon: egy éhgyomri, majd egy-egy 60 és 120 perc elteltével a glükóz tartalmú folyadék elfogyasztását követően. A vizsgálatot megelőzően legalább 3 napig 150 gramm szénhidráttartalmú diéta tartása ajánlott, a vizsgálatot megelőzően pedig 12 órás éhezés szükséges az éhgyomri vérvételhez.
A második mintavétel a menstruáció 21. napján történik, ekkor a progeszteron szintet vizsgáljuk. Erre a mintavételre már nem szükséges éhgyomorra érkezni.
Mikor várható az eredmény?
Az első mintavétel vizsgálati eredményei a mintavételt követő 17. munkanapon lesznek elérhetők. A második mintavétel eredménye pedig a mintavételt követő 3. munkanapon kerül fel online rendszerünkbe.
Mi a teendő a vizsgálat után?
A kapott lelet önmagában nem jelent diagnózist, a pontos diagnózis felállításához minden esetben keresse fel kezelőorvosát, vagy a vizsgálatot elrendelő szakorvost.
A policisztás ovárium szindróma tünetei sikeresen kezelhetők, illetve a kezeléssel a szövődmények, mint a 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, vagy a meddőség kialakulása is megelőzhető. Sok esetben már az életmódbeli változtatások (egészséges táplálkozás, diéta, rendszeres testmozgás) is hozzájárulnak egyes tünetek megszűnéséhez. A szükséges kezelési tervet endokrinológus szakorvos határozza meg szükség szerint nőgyógyász, belgyógyász szakorvos, illetve dietetikus bevonásával. A szindróma folyamatos nyomon követést igényel a tünetek kiújulásának megelőzése érdekében.
