A méhnyakrák az emlőrák után a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos női betegség. Főként 30-40 éves kor között fordul elő, az utóbbi időben a fiatalabb korosztályt is egyre inkább érinti. Magyarországon évente közel ezer betegséget fedeznek fel és körülbelül ötszázan halnak meg ebben a kórképben. A betegek többsége korábban soha nem vett részt szűrővizsgálaton, de sajnos a rendszeres citológiai vizsgálat sem jelentett teljes védelmet. A méhnyakrák ugyanis az esetek 24-32 százalékában olyan nőknél alakult ki, akik előzőleg jártak citológiai vizsgálaton alapuló nőgyógyászati szűrésre, és negatív eredménnyel rendelkeztek!

A rosszindulatú daganatos betegség elleni küzdelemben a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat – citológia – kétségkívül jelentős előrelépést hozott, a statisztikákból azonban az derül ki, hogy túl sok hibalehetőséget rejt magában. Megbízhatóságának egyik legfontosabb korlátja a mintavétel. Ha a kenet nem tartalmazza a daganatos elfajulásnak (burjánzásnak) indult sejteket, akkor a mintát a laboratórium negatívnak fogja értékelni. Valójában azért javasolt negatív eredmény esetén is három évnél gyakrabban ismételni a citológiai vizsgálatot, hogy a mintavételi hibából adódó kockázatot mérsékeljük, és az akár tíz évig is eltartó rák kialakulása során megtaláljuk a burjánzásnak induló sejteket.

Régóta tudjuk, hogy a humán papilloma vírus (HPV) fertőzés és a méhnyakrák kialakulása között összefüggés van, de az elmúlt évek tudományos vizsgálatainak eredményei egyértelműen bizonyították, hogy az esetek több mint 95 százalékát a vírus magas kockázatú típusaival (hrHPV) való tartós fertőzöttség okozta. A fertőzésen az emberek jelentős része élete egy szakaszában, sokszor tünetmentesen átesik, a legtöbb férfi és nő úgy kapja el és adja tovább, hogy észre sem veszi. A fertőzést az immunrendszer legtöbbször 1-2 év alatt legyőzi, néhány esetben azonban tartósan megmarad. Kóros elváltozást a vírus magas kockázatú típusával való hosszú időn át tartó fertőzés okozhat, de több év is eltelik, mire a kóros sejtburjánzás következtében rosszindulatú daganat alakulhat ki.

A betegség elméletileg 100 százalékban megelőzhető, ehhez pontosabb, még szenzitívebb diagnosztika szükséges. A citológiai vizsgálat eddig nem mutatta ki a magas kockázatú vírus jelenlétét, csak a fertőzöttségre utaló sejtelváltozásokból következtettek annak fennállására. Nem a méhnyakrák okát, hanem a már látható tüneteket vizsgálta. Erre a problémára ad választ a CINtec PLUS teszt, amelynek része a hrHPV, ezek közül is a kiemelkedően magas kockázatot hordozó 16-os és 18-as típusok kimutatása. Segítségével gyorsabb és eredményesebb a vizsgálat, amelyet már a Medicover nőgyógyászati szakrendelésein is elvégeznek. A szűrés negatív predikciós értéke 99,92 százalék, ami azt jelenti, hogy negatív eredmény esetén a páciens esélye a súlyos fokú rákmegelőző állapot (CIN3) kialakulására az elkövetkező öt évben mindössze 0,08 százalék.

A teszt minden olyan 25-65 év közötti nőnek javasolt, aki el szeretné kerülni a méhnyakrák kialakulását. Az időben felfedezett HPV fertőzést követően ugyanis a szükséges nőgyógyászati beavatkozások még azelőtt elvégezhetőek, hogy az érintett sejtek a rákos állapotig eljutnának.

A szűrés akkor lesz igazán eredményes, ha a mintavétel a ciklus közepén történik. Javasoljuk, hogy egyéb, gyulladásos panasz, folyás, égő, viszkető érzés, vagy kellemetlen szagú váladék észlelése esetén a teszt elvégzése előtt a panaszokat kezeltesse, különben a vizsgálatot meg kell ismételni. A szűrővizsgálatra a korábbi szűrési, szövettani eredményeit is vigye magával, valamint érkezés előtt tájékozódjon az utolsó vérzése első napjának pontos dátumáról, mert ezt biztosan meg fogja kérdezni a szakorvos.