Pulmonológia (Tüdőgyógyászat)
Az általános pulmonológiai szakrendelés menete
A tüdőgyógyász (pulmonológus) az alapos kikérdezés, anamnézis felvétele után, amennyiben szükségesnek tartja, képalkotó eljárásokkal (CT, MR, ultrahang és röntgen, melyek külön diagnosztikai vizsgálat keretében, külön időpontfoglalás és díjazás mellett kerülnek elvégzésre) segíti a probléma okának feltárását.
Az allergiás tünetek kivizsgálásához laboratóriumi vérvizsgálatot vagy bőrpróbát (Prick teszt) rendel el, amelyet a bőrgyógyász végez. A tüdőgyógyászati magánrendelések alkalmával gyakori diagnosztikai eljárás még a légzésfunkciós vizsgálat, a spirometria, mely során egy harang alakú eszközön keresztül lélegzik ki és be a páciens. A pulmonológiai vizsgálat a tüdőszövet állapotának vizsgálatára alkalmas, megmutatja, hogy fennáll-e a páciensnél tüdőkárosodás. A szakvizsgálat során az Asztma és a COPD betegség jelenlétét is vizsgáljuk, a megelőzésre javaslat készül.
Hol vehető igénybe a vizsgálat? Válasszon Klinikát!
A pulmonológus – tüdőgyógyász – a tüdő és a légutak megbetegedéseivel foglalkozik. A tüdő betegségei rendszerint nem önmagukban, hanem gyakran más szervek betegségeivel együtt fordulnak elő.
Ma több mint 600 ezer krónikus obstruktív tüdőbeteg és több mint 250 ezer asthma bronchialéban szenvedő beteg él Magyarországon.
Pulmonológusaink légúti allergiás betegségek kivizsgálásban és gondozásában is nagy tapasztalattal rendelkeznek.
Milyen tünetek esetén javasolt pulmonológia szakrendelés felkeresése?
- nehézlégzés
- mellkasi fájdalom
- éjszakai izzadás, fulladás
- fokozott váladékképződés
- köhögés (produktív vagy improduktív)
Tüdőbetegségre utalhatnak a gyulladást jelző faktorok a vérképben (magas vérsüllyedés, magas fehér vérsejtszám, magas CRP).
A pulmonológia (tüdőgyógyászat) területéhez tartozik továbbá a refluxhoz társuló légúti tünetek ellátása és kezelése, valamint a légzési elégtelenségek (pl. alvás közbeni légzéskimaradás) diagnózisa.
Említést kell tennünk a tüdőt érintő szisztémás gombafertőzésekről, a vírusok okozta hörgőgyulladásról, valamint a bronchiektáziáról (a hörgők visszafordíthatatlan tágulata).
Milyen betegségekkel foglalkozik a pulmonológia?
- asztma
- allergia
- tüdőfibrózis
- tüdőgyulladás
- adenocarcinóma
- COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség)
Nagysejtes tüdőrák, tüdődaganat vagy tüdőembólia esetén tüdőcentrumot, illetve sürgősségi ellátást szükséges igénybe venni.
Milyen kezelési lehetőségek vannak a diagnosztizált problémákra?
A kivizsgálás alapján a tüdőgyógyászati magánrendelés során a szakorvos beállítja a gyógyszeres kezelést, előírja a kontrollok gyakoriságát, vagy a kórházi ellátás, műtét szükségességét.
Asztma esetén a gyógyszeres kezelés segítségével például nemcsak csökkenthetők illetve megszüntethetők, de adott esetben meg is előzhetők a betegség tünetei (megelőző vagy fenntartó, illetve rohamoldó szerek segítségével).
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) esetén a végső cél a panaszok enyhítése, az életminőség javítása és a tüdőfunkció romlásának megállítása, lassítása, gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelési módszerekkel.
A tüdő anatómiája
A tüdő a légzőrendszer része, tömege ugyan kicsi, ám a mellkasüreg jó részét kitölti. Kiterítve a tüdő felülete egy teniszpálya méretének felel meg – körülbelül 100 négyzetméter.
A tüdő szivacsszerű, páros szerv, amely lebenyekből épül fel. A két tüdő nem egyforma méretű, mert a mellüreg egy részét a szív foglalja el, ezért a bal tüdő kisebb. A tüdő biztosítja szervezetünk számára az oxigén felvételét. Nem rendelkezik saját izomzattal, mozgását a mellkas és a rekeszizom működése indítja be.
Belégzéskor a levegő áthalad a szájon vagy az orrüregen, keresztülmegy az orrgaraton (nasopharynx), szájgaraton (oropharynx) és a gégén (larynx).
Folytatja az útját a légcsövön (trachea), majd a hörgőkön (bronchus) keresztül (eközben a belélegzett levegő tisztul, fölmelegszik és páratartalma is növekszik) majd a hörgőcskék (bronchiolus) rendszerén, majd eléri a tüdőhólyagocskákat (alveolus), ahol a gázcsere lezajlik.
