Alvadásgátló (sincumar, marcumar) szedése mellett a vizsgálat nem végezhető el.
Antitrombin III teszt
Az antitrombin (természetes módon előforduló, enyhe vérhigító) egy máj által termelt fehérje, mely a vérrögképződés szabályozásában tölt be fontos szerepet.
Mi a vizsgálat célja?
Az antitrombin III teszt az antitrombin aktivitását (funkcióját) és mennyiségét méri a vérben. A vizsgálat célja, hogy a visszatérő trombózis (vérrögképződés) okát feltárja.
A véralvadási folyamat során véralvadási enzimek aktiválódnak, melynek hatására az úgynevezett fehérjeszálakból háló alakul ki, ami megállítja a vérzést. Az alvadás a sérülés helyén következik csak be, hiszen a folyamatban véralvadás ellenes mechanizmusok is szerepet játszanak, ezzel mintegy meggátolva, hogy a vér testszerte alvadásnak induljon. Súlyos esetben előfordulhat, hogy a véralvadás sérülés nélkül is bekövetkezik. Ilyenkor az éren belül vérrög képződik, ami elzárja a vér útját.
Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése?
Néhány hónappal a vérrög kialakulását követően, illetve abban az esetben, ha a páciens nem reagál a várt módon a heparin antikoagulációs terápiára.
A heparin egy véralvadásgátló poliszacharid (az emberi szervezet legnegatívabb töltésű molekulája). Az antikoaguláció véralvadásgátlás, ami szájon át történő gyógyszeres kezelést, illetve heparin esetében vénába történő bejuttatást takar.
Milyen mintára van szükség a vizsgálathoz?
A vizsgálathoz vénából vett vérmintára van szükség.
Mire utalhat az eredmény?
A csökkent aktivitás illetve mennyiség 1-es típusú antitrombin hiányt jelezhet. Ez esetben az aktivitás csökkenésének oka, hogy kevesebb antitrombin áll rendelkezésre a véralvadás szabályozásához.
A csökkent aktivitás és a normál antitrombin antigén szint 2-es típusú antitrombin hiányt jelezhet. Ebben az esetben az antitrombin fehérje mennyisége elegendő, de nem megfelelően működik. A páciens vérrögképződési hajlama mind a két esetben fokozottnak mondható.
Amennyiben az antitrombin aktivitás megfelelő, antitrombin antigén teszt elvégzésére többnyire nem kerül sor. Ebben az esetben valószínűleg más betegség állhat a háttérben.
Mi a teendő a vizsgálat után?
A vizsgálat önmagában még nem diagnózis. Kérjük, az eredménnyel minden esetben keresse fel a vizsgálatot elrendelő szakorvost, illetve belgyógyászt.
